Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

80. TŰZGYÚJTÁS (Barna Gábor)

80. TŰZGYÚJTÁS I. A lakodalom alkalmával gyújtott hajnaltüz (menyasszonyporkolás) és a Szent Iván (Keresztelő Szent János, június 24.) napi tűzgyújtás, tüzátugrálás a palócnak tartott területek ismert népszokásai. A kérdés részletes vizsgálatától azt vártuk, hogy egyrészt korábbi palóc kirajzásokra, másrészt pedig a palócnak tartott területekkel való kapcsolatokra új ismereteket szerezzünk. Térképezhető tanulsággal azonban csak a lakodalom alkalmával gyújtott tüz vizsgálata szolgált. //. 1. Milyen célból gyújtottak lakodalom alkalmával a szabadban tüzet? Mivel a lakodalom alkalmával gyújtott tüz meglétére vonatkozóan mindössze 15 kutatópontról kaptunk pozitív választ, a szokás elterjedését ábrázoló térkép önálló elkészítése nem látszott szükségesnek. Ezért összekapcsoltuk a szokás célját bemutató térképlappal. A tűzgyújtás célja a 4., 15., 29., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 42. és 66. településen az volt, hogy a völegényes házhoz igyekvő menyasszonyt lássák. A 3., 33., 38., 40. és 41. községben pedig, hogy megperzseljék a menyasszonyt. 2. A lakodalmi tűzgyújtással kapcsolatos cselekmény A 3., 34., 35., 40. településen a menyasszonynak át kellett ugrani a tüzet. A többi községben (4., 15., 29., 33., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41.) a szalmacsóva, szalmakötél meggyújtásához szokásszerű cselekmény nem kapcsolódik. A lakodalom alkalmával gyújtott tűz célja és a tűzgyújtás cselekménye közötti kapcsolat elhalványulását mutatják a kérdésre beérkezett válaszok. (Id. 1. tk.) A menyasszony megperzselése összekapcsolódik a tűz átugrásával a 3. és 40. településen. A 33., 38., 40. és 41. községben a szokás célja szintén a menyasszony megperzselése, de ezeken a településeken hiányzik a tűz átugrásának cselekménye. A 34. és 35. községben a menyasszony ugyan átugorja a tüzet, a szokás céljaként viszont csak azt említik, hogy jobban lássák a menyasszonyt. A 4., 15., 29., 35., 36, 37., 38., 39. és 42. településen a szokás célja és cselekménye megint összekapcsolódik: tűzugrálás nincs, a tűzgyújtás célja a világítás, hogy jobban lássák a menyasszonyt. A lakodalom alkalmával gyújtott tűz tömbszerűen a tiszafüredi járás területén, a megye északkeleti részén, szórványosan pedig a Jászságban fordul elő (ld. 1-2. tk.). A megye többi településén ismeretlen. Mindez azt igazolja, hogy palóc hatással, intenzívebb (főleg házassági) kapcsolatokkal a palóc területek felé az említett két vidéken számolhatunk. Ezt más kérdéscsoportok vizsgálata is megerősíti, (ld. 98., 97., 96.) ///. 1. A lakodalmi tűzgyújtás időpontja Azokon a településeken, amelyeken a szokást megtaláljuk, általánosan az esküvő napján késő délután, vagy este került sor a tűzgyújtásra, (ld. 1. tk.) Kivételt ez alól csak a 40. község jelent, ahol a tűzgyújtásra hajnalban, a vendégek távozásakor került sor. A szokás elterjedését a 15. és a 37. településen kapcsolatba hozzák a délutáni esküvők gyakorivá válásával a II. világháború után. Ezért vált szükségessé a tűz gyújtása estefelé, hogy a völegényes házhoz menő menyasszonyt megnézhessék. 22