Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

80. TŰZGYÚJTÁS (Barna Gábor)

2. A szokás gyakorlói A 34., 39., és 40. településen a lakodalomba meghívott vendégek gyújtották a tüzet, a 33., 35., 37., 39. községben pedig többnyire a hívatlanok: a /esoA:. 3. A tűzgyújtás gyakorisága. Kiknek gyújtanak tüzet? A lakodalmi tűzgyújtás intenzitása a vizsgált időszakban településenként változó képet mutat. Századunkban már csak ritkábban fordult elő a 4., 15., 29., 35., 36., 38. és 40. településen. (A többi községben is századunk első felében szűnt meg.) A gyakoriság összefüggésben van azzal is, hogy helybeli vagy idegenből származó menyasszony esetében került sor a tűzgyújtásra. Lakodalmi tüzet a 4., 33., 36., 37., 38., 39. és 40. településen elsősorban idegenből származó menyasszonynak gyújtottak. Míg a 15., 29., 34., 35., 41. és 42. községben elsősorban helybeli menyasszonynak. 4. Máshonnan ismerik-e a lakodalmi tűzgyújtást? Bár több Szolnok megyei településen a helybeli lakosság körében a lakodalmi tűzgyújtás ismeretlen, a szomszédos, vagy távolabbi települések lakodalmi szokásaiból jól ismerik. Az 1. településen pl. Gyöngyössolymosról, Visontáról és Abasárról, a 2., 5., és 7. községben Lőrinckátáról, a 4. településen Tarnaméráról és Tarnaőrsről, a 32-ben Fegyvernekről (Fegyverneken ismeretlennek mondják!), Kisköréről és Tiszanánáról, 33-ban ugyancsak Tiszanánáról, a 34. községben a menyasszonyporkolást Nagykörűből ismerik, a 40. településen a sarudi lakodalmakból. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a lakodalmi tűzgyújtás gyakorlása, vagy passzív ismerete Szolnok megye északi peremterületein ismeretes. Azokon a részeken tehát, amelyek a palóc területekkel szomszédosak. A megyében rögzíthető lakodalmi tűzgyújtás azonban eltér a palóc lakosságú községek gyakorlatától (hajnaltűz, menyasszonyporkolás), e különbséget a vizsgált települések lakói mind a mai napig számon is tartják. A lakodalmi tűzgyújtás egy bizonyos formájának megléte mégis egy erősebb északi hatásra enged következtetni a megye északi részein, különösen akkor, ha a megye középső és déli községeiben lakodalmi tűzgyújtásnak nyomára nem akadtunk. A Szolnok megyei településeken a lakodalmi tűzgyújtás szokását valláshoz kötni nem lehet. 5. Szent Iván napi tűzgyújtás A június 24-én, Szent Iván napkor gyújtott tüzek emléke halványan csak a 10., 13. és 14. településeken található meg. Mindegyik helyen már a századforduló idején sem volt gyakori. Gyakorlói Alattyánban (13.) a gyerekek, Jánoshidán (14.) a fiatalok voltak. A lányok és a fiúk mindkét településen átugrálták a tüzet. A 7. településen a szomszédos Lőrinckátáról ismerik a Szent Iván napi tűzgyújtás szokását. Ekkor a fiatal lányok és legények a község melletti rétre mentek ki, fából és kukoricaszárból raktak tüzet, amelyet keresztülugráltak. A Szent Iván napi tűzgyújtást ismerik a 66. bácskai község lakói is a helybeli szerbek gyakorlatából, valamint a szomszédos, tavankuti katolikus magyaroktól. Barna Gábor 23