Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

78. LAKODALMI TISZTSÉGVISELŐK (Györgyi Erzsébet)

(57., 58). Az a néhány adat, amely szerint már a kézfogón így nevezik a menyasszony rokonságát (52.), ill. a menyasszony családjának lakodalom utáni látogatását, arra enged következtetni, hogy a szó, ül. legtöbb kutatópontunkon feljegyzett -es végű képzett alakja általában jelzi a menyasszony hozzátartozóit, képviselőit. 11. Kunkapitány A gyűjtés első menetében begyűlt adat nyomán pótgyűjtését is kértük, mivel a már jelentőségüket veszített tisztségek népszokások tisztségei közé való beépülése figyelemreméltó és más szokásokban és tisztségekkel kapcsolatban is felmerülő jelenség. Csupán két helyről kaptunk adatot (39., 41.), mindkét helyen tréfacsináló, szórakoztató, játékszervező értelemben, előbbi helyen a násznagyra hárult ez a feladat, utóbbin pedig olyan valakire, akit képessége, készsége tett rá alkalmassá. 12/a), b) Hívatlanok megnevezése lakodalomban A lakodalomba meg nem hívott, de azt felkereső, ablak alatt leselkedő és bizonyos alkalmakra beengedett hívatlan vendégek megnevezése a megyében meglepően sokféle, az a) térképre a következő változatok kerültek: 'szűrujjas'-ok', 'szűrös'-ek, -ök, ~ vendég, ~ legény'; 'leső' és változatai ('menyasszonyiesők, ablaklesiek, leselkedők, leső, lesekedő, lagzileső') és 'hívatlan, -ok, ~ vendég'. A b) térképre 'ablakcsősz '-ök mint hívatlanok, ill. a hívatlanok megbízottja (31.), 'ablakcsősz' mint a lakodalmas család hívatlanokkal foglalkozó megbízottja, 'maszkák', 'lagzinézők', 'cigányok', 'hadzsérok', 'kántálok', 'macskák', legyek', 'sírásó' 'híríszes, hírísz'. A szűrujjas, szűrös megnevezés a megye jelentős részén elterjedt, előbbi az északnyugati vidéken, utóbbi a középsőn és délin. A gyűjtések adatai szerint a hívatlanok köznapi ruhában, ritkán jelmezben (6., 55., 62., 64.: cigánynak, 6.: katonának, 12.: mindenféle ócska ruhában, 14.: bundában, 21.: rossz bundában ill. ruhában, álarccal, 61.: rossz ruhában, maskarának, 62.: bohócnak) felöltözve jelentek meg. A 6. kutatóponton szűrt, félködmönt, a 45. ponton kifordított rossz szűrt viseltek. Talán a szűrviselés általánosabb lehetett ilyen alkalomkor s a megnevezés innen eredhet. A 'szűrujjas' megnevezés eredete kevésbé világos előttünk. A 'hívatlanok', a 'les' szót magukba foglaló változatok és a 'lagzinéző' nem kíván külön magyarázatot. A 'maszkák

1 megnevezés az álarcviselésre utal. A 'cigányok' megnevezésnél egyaránt gondolhatunk arra, hogy cigányok is szoktak hívatlanként menni, még inkább arra, hogy a hívatlanok cigány jelmezt viseltek. A 'macskák' és 'legyek' lekicsinylő kifejezések, előbbi azokra a gyerekekre vonatkozik, akik az asztal alatt kéregettek egy-egy falatot. A 'sírásó' megnevezés esetleg korábbi lakodalmi halottas játékkal lehet kapcsolatos. A 'híríszes, hírísz' a hívatlanként érkezetteknek a menyasszonyos háztól érkezettekkel való fogalomzavaró azonosítása. A 'kántáló' mint ablak alatt kéregető, más népszokásokból átvett megnevezés. A 'hadzsér' szóhoz nem tudunk magyarázatot adni. Sajátságos kettős funkciót lát el az 'ablakcsősz' megnevezés, egyrészt a lakodalmas család hívatlanokra ügyelő megbízottját, másrészt a hívatlanokat (31.: azok megbízottját) jelöli. A szó elterjedésének rögzítése céljából más jellel az ilyen nevű tisztségviselőt is térképeztük. Györgyi Erzsébet Felkendőzött lovak, Kisújszállás, 1984 (Rekonstrukció, Szabó László felvétele) 19