Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

77. JEGYAJÁNDÉK (Györgyi Erzsébet)

pántos („panglis") (14.), cúgos (15.), száras (27.), a 66. kutatóponton papucsot adtak. Nem volt általános a cipőajándékozás a 26. kutatóponton, ritkán, csak a jómódúak adták (19., 27.), újabb szokásnak tartják (28.). Az ajándék cipőt a lakodalomkor, az esküvő előtt adták át, csak a 30. kutatóponton állítják, hogy a kézfogón szokták átadni. 5. Jegypénz A jegyváltás alkalmával mindkét fél adhatott pénzt is. Elsősorban a vőlegények adtak a menyasszonyoknak. A jegypénzadás szokásával a megye területén mindenfelé találkozunk, legkevésbé a Jászságban szokásos. A vőlegény-adta jegypénz összege a századforduló körül 5 Ft (27.), 5-10 Ft (20.), 30-100 Ft, 40-50 Ft (54.), 50 Ft (35., 50.), ül. 10 korona (57., 58., 59., 63.), 10-20 korona (43., 52., 67.), 20-50 korona (51.), 60 korona (24.) lehetett. (A századforduló idején, 1892 óta a korona volt a hivatalos pénzegység, de a régi osztrák forintosokat is használni lehetett fizetési eszközül, 2 korona ért egy forintot.) Ezek az adatok nyilván csak tájékoztatásul szolgálnak, egy-egy községen belül anyagi tehetősségtől függően bizonyára nagy különbségek lehettek. Egyetlen adatunk van menyasszony-adta jegypénz összegére: 100 Ft nagygazdáknál (48.). A pénzajándék neve „jegypénz" (12., 24., 35., 47.), „jegypéz" (33.), „jegypíz" (27., 32., 45.) volt. A jegypénzt a jegykendőbe csomagolva adta át a vőlegény (12.). A jegypénzt meghatározott célra fordították, pl. ebből vette a jegyinget a menyasszony (12.), kendőt vett a vőlegénynek (48.) vagy sajátmagának (44.), vagy a menyasszonyi ruhára való pénzt az eljegyzéskor adta a vőlegény (ez az összeg nem biztos, hogy a jegypénzzel azonos!) (47.). Egy adat szerint a házasságkötés után ebből vettek borjút (17.). Itt jegyezzük meg, hogy a jegyajándék egyes alkotó részei kölcsönösen kompenzálhatták egymást. Pl. a jegyajándék vagy pénzből és gyűrűből, vagy gyűrűből, kendőből és más ékszerből állt (44.). Vagy a jegypénz-adás volt általános szokás, amikor a jobb módúak már gyűrűt vettek, de emellett pénzt is adhattak (52.). A gazdagabbak a kendőkön kívül pénzt is adtak, de a századforduló táján gyakran gyűrűt (66.). Úgy látszik, hogy amint az ékszerajándék szerepe nő az eljegyzési ajándékban, úgy szorul háttérbe a jegypénz. 6 Jegygyűrű A vőlegény a menyasszonynak eljegyzéskor a századforduló körül már szinte általánosan gyűrűt adott, legalábbis a jobb módú lakosság körében. Az adatközlők megjegyzései utalnak arra, hogy a gyűrűadás nem volt ekkor nagy múltú szokás. A gyűrűadás a századfordulón kezdődött (54., 55., 66.). Csak a századforduló után jött divatba (3., 5., 12.). Nem volt általános a jegygyűrűadás (8.). Csak a módosabbak adták (36., 48., 52., 68.). A földdel bíró lakosság szokása volt (44.). Ugyanakkor csak jegygyűrűt, egyebet nem adtak a szegényebbek (3.). A jegygyűrű mellett eléggé elterjedt az a szokás, hogy második, kísérő gyűrűt is ajándékozzanak, legalábbis a jobb módúak, a példájukat követve vált általánosabbá. A kísérőgyűrű adás nem volt általános (9.). Csak a jobb módúak adták (18., 22., 30., 34., 42., 64.). Ujabbnak tartják (59.). A jegygyűrűt kölcsönkérték, az ajándékba adott gyűrű csupán olcsó köves gyűrű volt (15.). A gyűrű megnevezése egyrészt funkciójára utal: „jegygyűrű" (1., 5., 9., 12., 19., 23., 24., 25., 26., 27., 29., 31., 34., 36., 38., 55., 58., 59.), ennek csupán hangtani szempontból eltérő változata, „jegygyűrő" (3., 13.). Másrészt formájára: „karikagyűrű" (2., 4., 7., 10., 12., 18., 19., 38., 64.). Mindkét elnevezés országszerte használatos. A gyűrűket együttesen „páros gyűrű"-nek nevezik (54.). A második gyűrű neve „kísérő gyűrű" (6., 9., 34., 39., 57.), „köves gyűrű" (11., 15., 18., 19., 22., 23., 33., 38., 42., 43.), „fejes gyűrű" (12., 24.), „pecsétgyűrű" (17., 35., 64.). A gyűrűk anyagáról viszonylag kevés konkrétumot tudunk, csupán a 30. és 57. kutatópontról közlik, hogy aranyból vannak. Olcsó gyűrűt említenek a 15. kutatópontról. A gyűrűket eljegyzéskor adták át. A menyasszonyok a vőlegényeknek adataink szerint különösen a megye északi és nyugati területén adtak gyűrűt. Ezeket az adatokat némi fenntartással kezeljük, mivel sajátságos módon nem érkezett be olyan adat, ami szerint a két karikagyűrűt a vőlegény vette volna meg, mindkettejük 12