Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)
77. JEGYAJÁNDÉK (Györgyi Erzsébet)
számára. Mivel az adathiányból adódó problémát áthidalni nem tudjuk, ezt a kérdést nyitva hagyjuk, s az alábbiakban tárgyaljuk azt az anyagot, amely a menyasszony vőlegénynek adott jegy ajándékait tudakoló kérdésünkre beérkezett. A menyasszonytól a vőlegénynek adott jegygyűrű hasonló módon terjedt el, mint a vőlegény-adta jegygyűrű. Először a jobb módúak körében honosodott meg, a századfordulón náluk volt általános (36.). Csak a századforduló után jött divatba (5., 17., 36., 44.), ill. csak az első világháború után terjedt el (40.). Neve — párjához hasonlóan — „jegygyűrű" (14., 34., 44.), „jegygyűrő" (3.), „karikagyűrű" (12.). 7. Jegyajándékba adott ékszer és óra A különböző ékszerfajták és az óra nem tartoztak a hagyományos jegyajándékok közé. Erre utal megnevezésük is: a „jegy" név csupán egyetlen ilyenfajta ajándék megnevezésében fordul elő, amikor a vőlegénynek adott óra „jegyóra" (12.). Ajándékozásuk a századforduló táján, a legjobb módúak körében jött divatba, s a kevésbé tehetősek később követték példájukat. A menyasszonytól a vőlegénynek adott ajándékok elterjedéséről a következő adataink vannak: csak a jobb módúak adták a századfordulón (30., 33., 42., 48., 50., 52., 53., 64.), a századforduló után vált szokássá (35., 37., 43., 57., 61., 64.), 1920 után (47.). A vőlegénytől a menyasszonynak adott ékszereket csak a jómódúak adták a századfordulón (1, 9., 12., 17., 18., 19., 21. [iparosok], 23., 25., 27., 28., 30., 32, 33, 34, 39, 42, 52, 54, 57, 58, 64.), századforduló után vált szokásossá (28.). A menyasszony a vőlegénynek órát (zsebórát, esetleg lánccal) adott (1, 9, 12, 17, 19, 30, 32, 33, 34, 35, 37, 42, 43, 44, 45, 47, 48, 50, 52, 54, 57, 58, 59, 61, 64.), óraláncot (53.), arany inggombot (1.). Adhatott ezen kívül cigarettadóznit (42, csak a 20. században: 19). A vőlegény a menyasszonynak szintén adhatott órát (1, 8, 10, 12, 34, 45, 55.), nyakláncot, függeszthető nyakéket (1, 4, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 20, 21, 23, 25, 28, 30, 32, 33, 34, 39, 42, 44, 45, 52, 53, 54, 55, 58, 59, 60, 61, 63, 64.), fülbevalót (9, 12, 19, 27, 39, 42, 45, 54, 55, 57, 58, 61,. 64.), ritkán karkötőt (11, 32, 33, 45.), brosstűt (12.), darabka aranyat is (63.). Az ékszerek anyagát ritkán adják meg az adatközlők. A menyasszonytól a vőlegénynek adott ajándékok közül tudjuk, hogy aranyból volt az inggomb (1.). A vőlegénytől a menyasszonynak adott ajándékokból arany volt az óra (1, 12, 45.), a nyaklánc (12, 17, 19, 21, 34, 45.), egy esetben láncot függő kereszttel említenek (4.), valamint brosstű (12.) és függő (57.). Egy esetben említettek ezüstláncot (30.). Nyilvánvaló, hogy az ékszerek anyagának megválasztásában szerepet kellett játszania az anyagi lehetőségnek. Az ékszereket eljegyzéskor ajándékozták egymásnak. 8. Kés és tajtékpipa mint jegy ajándék A jegyajándékok közt a jászsági községekben a kés is előfordult. Neve „jegykés" (2.), „jegybicska" (6, 9.), vagy csupán „zsebkés" (16.), „bicska" (4.). A megnevezésébe belefoglalt „jegy" szócska arra is utal, hogy régebbi hagyománnyal lehet dolgunk — amellett, hogy az ország más archaikus kultúrájú területein is találkozunk vele. Adhatta a menyasszony a vőlegénynek (2, 4.), vagy a vőlegény a menyasszonynak (6, 9, 16.). A 16. kutatóponton a vőlegény két zsebkést vett, amelyek egyike a menyasszonyé lett, másika a vőlegényé. Átadásának alkalma a kézfogó volt (6, 9.). A nagygazdák körében a menyasszony a vőlegénynek tajtékpipát ajándékozott (12, 37, 52.) a megye három, egymástól távoli pontján. III. 1. A menyasszony ajándékai a vőlegény hozzátartozóinak A menyasszony apróbb ajándékokat vitt a vőlegényes házhoz, vőlegénye hozzátartozói számára. Elsősorban anyósának kedveskedett kendővel (2, 3, 4, 6, 10, 11, 12, 15, 16, 37, 43, 44, 45, 48, 13
