Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)
Tájékoztató /Szabó László/
jékoztatónkat, a megye történetét összefoglaló tanulmányt, valamint a kommentárokat szöveg közötti illusztrációkkal és a fotómellékleteket, A Il/l.-es kötet rövid bevezetőt és kommentárokat tartalmaz szöveg közötti illusztrációkkal, valamint a fotómellékleteket. Mindkét kötet Valamennyi fejezete idegen nyejvü /német/ kivona tot tartalmaz, A kivonatok külön egységet alkotnak a kötetekben. Az alábbiakban a két kötet egyes részeinek jellegéről, céljáról és technikai felépítéséről szólunk : a/ Tájékoztató : az anyag hitelesítését, a körülmények vázolásét és a kiadvány leírását, rövidítések jelzését tartalmazza. Tájékoztat a SZMNA anyagának elhelyezéséről és a vele összefüggő munkákról, kiadványokról, b/ A történeti bevezető : célja, hogy bemutassa a megye történetének azokat a jel-, legzetességeit, amelyek a néprajzi anyag megértéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A honfoglalástól a Rákóczi—szabadságharc végéig terjedő részt SELMECZI L. irta.mig a Rákóczi-szabadságharctól napjainkig terjedő rész, SZABÓ I, történészünk munkája. Mindkét rész megírásában harmadikként közreműködött KAPOSVÁRI GY., aki lényegében laktori munkát végzett, s több esetben saját anyagéval egészítette ki a tanulmányokat. A történeti bevezető nem szerves megyetörténet, s nem feltétlenül uj kutatásokon nyugszik, hanem az eddigi publikációk összefogása, kéziratos anyag felhasználása jellemzi. Több ponton azonban önálló és eddig nem publikált anyagot is hoz.Elfogadható szinvonalu megyetörténetünk mindezideig nincs. Ugy hogy e mostani átte kintés még akkor is, ha más célú, arányaiban a néprajzi anyag megkívánta szempon tokhoz igazodik, első ilyen kisérlet. Az,aránytalanságok nem a néprajz, hanem a történelem Írása szempontjából jelentkeznek. Túlhangsúlyozott pl. a XVIII, századi ujratelepedés, a lakosság megszilárdulásának kérdése történeti szempontból, s kevéssé tárgyaljuk pl, a közigazgatási vagy é^pen gazdasági vonatkozásait. Ez azonban néprajzi szempontból elengedhetetlen, mert a századforduló képének kialakításéban az ekkor betelepedő, majd integrálódó lakosság vett részt. Eltekintettünk olyan kérdések részletesebb tárgyalásától, amelyek korábban jól kidolgozottak, hozzáférhető irodalom képviseli ezeket /pl, a jászkun redempció, ennek hatása, stb./ A történeti tanulmánynak szerves részét alkotják az un. általános térképek, amelyek a tanulmány bizonyos vonatkozásait kartografikusan feldolgozott adatokkal egészítik ki, s az 1/2. térképkötegben foglalnak helyet. Ugy véljük e térképek megkönnyítik a néprajzi jelenségek mögötti egyéb tényezőkkel való összevetést /pl, vallási megoszlás, községek nagyságrendje, betelepedésük időpontja, stb,/ c./ A kommentárok : a néprajzi térképlapokhoz fűzött magyarázatok, vagy - ha a jelenség nem járt kartografikus tanulsággal - önálló szövegrészek. Arra törekedtünk, hogy a kommentárok önmagukban is értelmes és megszerkesztett kis tanulmányok legyenek. É : jpen ezért nem csupán szűkszavú jelzéseket készítetnünk, hanem Írói szempontból is törekedtünk a kérdés maradéktalan megszövegezésére. Számítunk ugyanis arra, hogy olvasóink között szép számmal akad majd nem kifejezetten szakember, akinek az adatok megértéséhez szükséges a megfelelő előadásmód, a szöveg-környezetbe való beépítés is. Ez okból szükségesnek tartottuk - bér a szakember előtt világos a térképek képe - hogy röviden utaljunk a térképen egyébként látható foltokra, mintegy fel- 2o -
