Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Tájékoztató /Szabó László/

hivjuk rá az olvasó figyelmét. A kommentárjaink három különböző csoportra oszlanak, amelyeket római számmal választottunk el egymástól. Az I.-es szám alatt, közvet ­lenül a cim után / kérdés száma és témája /, a feldolgozó összegzi a kérdés lénye­gét, ismerteti az SZMNA kérdőivben szereplő tagolását, meghatározza a téma jelentő­ségét, mintegy beillesztve a kérdés egészét a magyar néprajz problémái közé. Jelzi, hogy milyen egyéb kérdésekkel, kulturális jelenségekkel függ össze, milyen nagyobb egységet képvisel a kiragadott részlet. Ugyanitt tér ki a feldolgozó a kérdés egészé­nek történeti, társadalmi, földrajzi, stb, magyarázatára is néhány mondat erejéig. Az I. rész tehát mintegy összegzés és kiindulás is. Elősegiti a továbbiak helyes ér­telmezését A II. részben a térképlapokhoz fűzött kommentárokat közöljük, kiemeljük a kiugró foltokat, immár részleteiben is magyarázzuk, ha ez lehetséges a jelenséget, közöljük a variánsokat, E szövegrészben éppen a kiugró foltok érzékeltetésére az a­lábbi terminusokat választottuk, hogy elkerüljük a körülírást; a Jászság területe, a Nagykunság területe, a Tiszazug területe / a szokásos és irodalomban ismeretes ér­telemben használva/, a megye északkeleti területe /kb. a tiszafüredi járás/ és Szol­nok környéke /nagyjából a szolnoki járás./ Ha valamely nagyobb elterjedési terület egyezik e részekkel igy hivatkozzuk, különben mindig számszerűen adja meg a szóban­forgó községeket kommentárunk, átmeneti sávot rendszerint két község névszerinti és számmal is megjelölt összekötő vonalával jelzünk /pl. Szolnok /21./ - Turkeve /51./ vonalától északra/, A kommentárnak ez a része közli azokat az ábrákat, amelyek a kér­dés megértéséhez elengedhetetlenül szükségesek /pl. tárgytipusok/. Itt emiitjük meg, hogy a községek számozásának sorrendje az egymástól többnyire elváló tájak, történe­tileg külön fejlődésü területek szétválasztásának igényét tükrözi. 1-16.-ig a Jász­ság, 17-3o-ig Szolnok környéket, 31-4-2-ig az északkeleti területek, 4-3-55-ig a Nagy­kunság, 56-65-ig a Tiszazug községei következnek, egyszer az északról délfelé, egy­szer délről észak felé haladó délköröknek megfelelően, számozva egy-egy egységet. A kommentár III. részében azokat az adatokat közöljük, amelyek nem jártak kartografi­kus tanulsággal vagy szórványadatként kerültek a gyüjtőfüzetekbe, de közlésük cél­szerűnek látszott. Mind a II. mind a III, részben arab számokkal vannak az egyes té­mák elválasztva. Az arab számok a Il.-nél a térképek számozásának felelnek meg,mig a III. részben a témákat különiti el a.számozás. A kommentár mindhárom része tartal­maz átutalásokat más kérdéscsoportokra. Ezt v.ö.: 26. kcs. jelzéssel zárójelbe fog­lalva tesszük meg. Ugyanigy vannak kérdésen belüli átutalások is, amelyekat a megfe­lelő számmal hivatkozunk, s jelezzük, ha külön a térképre utalunk /pl. v.ö,: II/3. tk., vagy v.ö.: III/2. / d/ Idegen nyelvű kivonat : A német nyelvű kivonatokat ugy igyekeztünk megszerkesz­teni, hogy azok önmagukban, ha szűkszavú, de mégis kerek, egész leirások legyenek. Mivel teljes terjedelemben a magyar szöveget nem fordithattuk le anyagi okok miatt, a német kivonatot a magyar szövegeknek kb, egyharmad részére csökkentettük..Termé­szetesen ez a mérték kérdésenként, a kérdés jellegéből következően változik. Igye ­keztünk a kommentárok I.-es pontjait lehetőleg minél teljesebben leforditani, nem egyszer változatéan formában, mert a jelenségek egészének értelmezéséhez külföldi olvasóink itt kaphatnak fogódzót. A II.-es kommentár részeket kivonatoltuk, megtart­va rendszerint néhány szavas összefoglalását a térkép elemzésének, a kibontakozó - 21 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom