Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Tájékoztató /Szabó László/

fejezetten a rétegenkénti vizsgálatot irta elo. Noha minden esetben megkérdez tük a specialistákat, egyes szakterületek képviselőit /pl. halászat, pásztorko dás/, válaszadóink zöme mégis, a speciális kérdések esetében is, a,falu átlaga datközlőiből, a többséget alkotó 3-25 kh-as gazdák közül került ki. A specialisták inkább a szorosan vett szakmai jellegű kérdésekre, eszközökre, munkafogásokra adtak felvilágosításokat /pl. a pásztorok az eszközökre, építményekre/, mig paraszti adatközlőink a vizsgált jelenség község életében betöltött súlyát határozták meg /pl. pásztorkod ásnál az egyes állatfajták arányát, egyes termékek jelentőségét a gazdaságban./ Szólnunk kell az uradalmakról is. Ezek az uradalmak ugyanis a legtöbb helyen a faluközösségtől független életet éltek, s ugyanigy az uradalmi cselédség is elhatárolódott a falutól. Telepitett cselédsége a községhatáron többnyire kivül élt, ritkán került kapcsolatba a faluval,/Pl. Törökszentmiklós ; 49./ bár néha az e gesz falu népe, vagy nagy többsége az uradalom munkása /pl. Tiszaigar : 38./.Tudjuk azt, hogy az uradalom gazdálkodása hatással volt néha a falu termelési technikájára, eljárásaira /v,ö.:14«kcs./, s hatott kölcsönösen egymásra a falu lakossága és a cselédség is /Tiszaföldvár : 64./. Az uradalom ugyanakkor elfoglalta a falu határának nagy részét, befolyásolta a falu lakosságának vagyoni helyzetét. Mindezek azonban nem adtak okot arra, hogy az uradalmak, nagybirtokok belső szerkezetét, azok munkásságának életét külön tanulmányozzuk. Csupán jelenlétüket, egyes jelenségekre való hatásukat konstatáltuk, A gazdálkodás, táplálkozás, stb. témaköreiben a középrétegekhez való igazodás automatikusan vonta maga után azt, hogy egyéb kérdéseknél is e réteg válaszai kerüljenek előtérbe, függetlenül attól, hogy itt az anyag természete már nem feltétlenül indokolta ezt. Talán a néphit és gyógyászat az a terület, ahol a társadalmi rétegzettség nem játszott szerepet és sokkal inkább az egyén pszihikai beállítottsága a fontos. Az ilyen témák gyűjtésénél a jó tudásanyaggal rendelkező alanyokat kerestük nemre és korra való tekintet nélkül a társadalom minden rétegében. Ugyancsak a speciális ismeretek, tudás került előtérbe a lokális kapcso latok témakörében /búcsúra járás, házassági kapcsolatok, vánd ormunk ás ok/. A nyelvészeti és viseleti'kérdéseket különleges szempontok határozták meg / tiszta artikuláció, a tárgy megléte vagy közeli rokonságban való előfordulása./ Néhány téma gyűjtésénél a megfigyelés jutott elsőrendű szerephez /település, építkezés/. Ki kell emelnünk, hogy a vizsgált időszakban mindig a domináns jelenséget tekintettük a lényegesnek, a gyűjtés annak feltárására irányult. Egyéb variánsok, e — setleges archaikumok - hacsak a kérdés nem kifejezetten ilyenek felderítését szorgalmazta - természetesen szintén gyűjtésre kerültek, de mindig az arányok érzékeltetésével. Térképeink majd mindig a domináns jelenségeket tüntetik fel, mig egyéb variánsok a kommentárban kaptak helyet. E szétválasztással a hűbb kép megrajzolásához szerettünk volna hozzájárulni. Ha a térkép arányaiban kisebb súlyú jelenséget mutat be, a térkép címe, a kommentár jelzik ezt. Ezzel mintegy konkrétabbá szerettük volna adatainkat tenni, s el akartuk kerülni a magyar néprajznak azt a régi fogyatékosságát, amely az egyes jelenségek arányának meghatározása terén rendszerint meg szokott mutatkozni. - 12 -