Szabó László – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza I. 1. (1974)

Tájékoztató /Szabó László/

csőlátót mutató hatásokról vagy a község konkrét megjelölésével emlékezünk meg, vagy általában utalunk a területre. fr.. A gyűjtés elveiről ; A gyűjtés elveit és technikáját pontosan körvonalazta az SZMNA kérdőiv "Gyüjté si útmutató "~ja. Követelményként állitotta, hogy az egyes válaszoknál a gyakoriságot jelezzék / pl. "ritka", "szórványos", "domináns"/. Negativ választ egy szerübb kérdéseknél öt, bonyolultabb, főként néphit kérdéseknél minimum tiz.adatközlő egybehangzó nemleges válasza esetén lehetett csak beirni a gyűjtőknek. Lényeges szempont volt a századfordulónak és a mának a határozott elkülönítése, s az is, hogy az adatközlők koruknak, nemüknek, foglalkozásuknak megfelelő választ adjanak, s általuk a gyakorlatból nem igen ismerhető kérdésekről ne nyilatkozzanak. Pontosan megszabta az útmutató az illusztrációk egységes gyűjtésének módját /pl. kai ács formákat plasztik mintákkal, kuncsomókat a begyűjtött csomókkal, építkezést meghatározott beállitásu fotókkal kellett szemléltetni/. Ugyanakkor az útmutató felhivta a gyűjtők figyelmét bizonyos ritka tárgyak múzeumba való begyűjtésére /pl. faeke, rézbogrécs, vőfélybot/. Ezt az útmutatót még ki kellett a gyakorlatban egésziteni több olyan szemponttal, amelyek csak gyűjtés közben bukkantak fel. Ezekről gyűjtőinket szóban tájékoztattuk. Megyénk rendkivül sok helyről származó, sok felekezetű lakossága, a megye eltérő történeti fejlődésü területei szükségessé tették, hogy az egyes községek legfon** tosabb adatairól tájékoztassuk gyűjteni induló munkatársainkat. E célból készi — tette el SZABÓ I. muzeumunk történésze a Szolnok Megyei Községi Adattárat /DMHA/, amely a legfontosabb monográfiák, összeírások községekre vonatkozó számszerű adatait tartalmazta, a gyűjtés előtt kinek-kinek a rendelkezésére állt, hogy a felekezetek megoszlásának arányáról, gazdasági adatokról, stb. különböző időmetsze tekben tájékozódhasson. Ugyanekkor hivtuk fel a figyelmet a rendkivül erős vagyoni rétegzettségü falusi társadalom néprajzi anyagénak gyűjtési szempontjaira. Mivel a kérdések több mint harmadrésze gazdálkodással, táplálkozással, településsel, társadalommal foglalkozik, ugy döntöttünk, hogy irányadónak a községek középgazdaságait /3-25 ^h/ veszszük, s ettől a szinttől mint eltérést tartjuk számon a nagyobb gazdaságok anyagát, valamint a nem önállóan gazdálkodó, hanem mások szolgálatéban álló, legfeljebb néhány kvadrátnyi földön termelő rétegeket, A hangsúly az önálló, középgazdaság meglétén van, de ezt nem tulajdonjog alapján mértük^ hanem a valóságos életformén, s igy a földet bérlőket is ide számitottuk./A Jászságban eléggé gyakori jelenség,/ Természetesen mind a nagyobb gazdáknál, mind a nincsteleneknél gyűjtöttünk, s ha a szociális helyzet komolyabb eltérést eredményezett, mindig megjegyezzük / pl. 22. kcs. ekevonó igásállat/. Ám térképeink a középgazdaságok anyagét mutatják, s a rétegenként! differenciálás a kommentárban kap helyet, haosak a kérdés nem ki- 11 -