Bene Józsefné (szerk.): Minden mosoly visszatér. Jubileumi évkönyv (Tiszaföldvár, 2008)
7. Visszaemlékezések
Imádtam az ovi sarkában lévő orgonabokor tövében megbújva játszani társaimmal,- Bognár Ildiké és Zoli, Kiss Gabi, Demény Bandi, Szöllősi Mariann, Antal Kati, Zsindely Bandi, Tokodi Tibi, Grácsin Anikó, Ködmön Robi, Zagyi Ildikó-, hogy a teljesség igénye nélkül említsem meg őket. Szeretettel gondolok vissza az óvodás időszakra és boldog vagyok, hogy gyermekem Perge Éva is idejárhatott ebbe az óvodába, 1991-tői 1994-ig. A mai napig jó érzés vesz erőt rajtam, ha elmegyek az ovi mellett, hisz naponta megteszem az utat arrafelé munkába jövet-menet és soha nem telik el úgy egy napom, hogy be ne kukkantsak egy-egy pillanatra az ott játszó gyermekekre. Nagyon boldog születésnapot kívánok az óvodának, na és még sok-sok kisgyermeket, akik boldogan tölthetik el óvodás életüket ebben az intézményben. Magyar Mihályné Kiss Ibolya: Negyven év távlatából óvodásnak lenni! Egy ember élete folyamán rengeteg élménnyel találkozik, mégis mikor emlékezésre kérik, nagyon nehéz feladat elé kerül. Még nehezebb az emlékezés akkor, ha több évtizeddel ezelőtti eseményeket kell felidéznie. Én még is örömmel teszem, mert megtiszteltetés számomra, hogy a Kossuth Úti Óvoda felkért, írjak néhány emlékező sort az óvodás élményeimről. 1 967 szeptemberében léptem át a ma Il-es óvoda kapuját, és 40 évvel ezelőtt, 1 9ó8 júniusában jártam ott utoljára óvodásként. Akkoriban nem tudom mi volt a hivatalos neve, de a gyermekek és a szülők is „Posza" óvodaként emlegették. Miért is kapta ezt a nevet? Erre már csak azok emlékeznek, akik abban az időben éltek, így most én ezt a furcsa névadást megosztom az olvasókkal. Az óvoda szomszédságában éppen úgy, mint ma is, egy kenyérsütő üzem működött, amit akkor a Posza család üzemeltetett és sokan ebbe az üzletbe jártak kenyérért, péksüteményért. Nagyon népszerű volt a környéken ez a bolt, sokan ismerték és valószínű ezért nevezték el az óvodát erről az üzletről. Sokan még ma is ezen a néven emlegetik az intézményt [Posza óvoda], legyen szó régi óvodásról, szüleiről, vagy valamikor ott dolgozó óvónőről, dajkáról. Az én szüleim is ebbe az óvodába írattak be engem 1967-ben. Az akkori törvénynek megfelelően, ha az édesanya háztartásban dolgozott, nem munkahelyen, gyermekét csak az iskola előtti évben vihette óvodába. 182
