Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)

Benedek Csaba - Gecse Annabella: A néprajzi gyűjtemény alakulása

kutatócsoport több héten keresztül a Tiszán, csónakon utazva járta be a folyó mente településeit. Első alkalommal Szolnok és Tiszaug között, később kibővítve a vizsgált területet, Tiszafüredtől Tiszaugig. A nyári Tisza-túrák során így a néprajzkutatók valóban a mindent meghatározó víz, a Tisza felől szemlélték kutatási témájukat és valamennyi vizsgált települést. Az 1980-as évek közepétől a megyei múzeumi szervezet néprajzkutatói akik később (1990-ben) osztállyá szerveződtek - több, más megyében szervezett kutatásba is bekapcsolódtak, majd az ezeket lezáró kötetekbe tanulmányokat írtak. (Többek között Mozsgó, Szabadszállás, Kiskunmajsa, Kecel, a Tápió mente, a Garam mente, Ipoly mente, a történeti Gömör megye néprajzi és történeti kutatásába.) 1985 nyarán kezdődött meg Tiszafüred központtal a Tisza II. néven ismertté vált, eredetileg történeti kutatási célú, több megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szolnok) szakembereit mozgósító kutatás, Szolnok megye kezdeményezésére. Néprajzi részének célja - a gyűjtési útmutató szerint - az, hogy „... a vizsgált térség mintegy 40 falujában számba vegye a népi kultúra legjellemzőbb sajátosságait. Ezek további vizsgálata tárhatja fel az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál fekvő táj néprajzi arculatát." Szűkebb értelemben 17 települést jelöltek meg kutatópontként a Mezőkövesd-Heves-Tiszasüly-Tiszaszentimre-Egyek-PolgárTiszaújváros (akkor Leninváros)-Mezőcsát térségben. Az alapvetően három megye muzeológusaiból álló kutatócsoporthoz alkalmanként, főleg speciális témák kutatása és gyűjtése céljából más, távolabbi megyékben dolgozó szakemberek is csatlakoztak. Tekintettel a tervezett munka alapkutatás-jellegére, a három érintett megye néprajzkutatói (Petercsák Tivadar, Szabó László, Viga Gyula) a Palóc kérdőívet és a Szolnok Megye Néprajzi Atlaszának kérdőívét is figyelembe véve részletes gyűjtési segédletet, kérdőívet dolgoztak ki. A kutatómunka 1990-ben zárult le. A munkafolyamat egyik fontos eredménye az 1992-ben napvilágot látott Tiszaörs. Tanulmányok a falu múltjából című kötet, Szabó István szerkesztésében. Szintén ebből a munkából született az Abádszalók című tanulmánykötet, amelyet Ujváry Zoltán szerkesztett 1996-ban. 75