Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)

Benedek Csaba - Gecse Annabella: A néprajzi gyűjtemény alakulása

15. 1984 és 1989 között évente honismereti tábort szervezett Turóczy Istvánné, muzeológusok közreműködésével. Nagykunsági lakodalom. Előadják a kisújszállási honismereti tábor résztvevői, 1985 hatalmas gyűjtőmunkát igényel, hiszen 65 településen kellett a rengeteg anyagot felgyűjteni. Ennek megfelelően a megye néprajzos muzeológusai mellett részt vettek a munkálatokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatói, a Néprajzi Múzeum s számos más intézmény munkatársai. A kérdések java része a XIX-XX. század fordulójának állapotát rögzítette, amelyen tulajdonképpen az 1890-től 1919-ig tartó időszakot kell érteni. A tervezett, következő kötetre csaknem harminc évet kellett várni, míg 2001ben megjelent a Szolnok Megye Néprajzi Atlasza II. 1 kommentárokat tartalmazó kötete (A/4-es formátum), mely a szellemi néprajz, társadalom és árucsere vizsgálatát tűzte ki célul. Legjellemzőbb csoportosítások: családi élet, jeles napok, néphit, népi gyógyászat, szövegfolklór és lokális kapcsolatok. A nyelvjárási kérdések feldolgozása a gyűjtések hiányosságai miatt elmaradt, s szintén máig nem jelent meg a II.2 kötet, mely a kommentárokhoz tartozó térképeket tartalmazná. Kettős haszonnal járt a csépai kutatás, amely ugyancsak a néprajzi szempontból komplex igényű (monografikus) feltárások sorába illeszkedik, ugyanakkor a palóckutatás számára is hasznosítható eredményeket hozott, hiszen a Felföldről az Alföldre települt lakosság (kirajzás) még megragadható palóc jegyeit, jellegzetességeit is dokumentálta. A kutatómunka kötetbe rendezett eredménye 1982ben jelent meg Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből címmel, Barna Gábor szerkesztésében. 1977-ben kezdődött, és ettől kezdve hat nyáron át folytatódott (majd évekkel később egyszer kiegészült) az a kutatómunka, amely országos szinten is páratlan nézőpontból közelítette meg a Tisza menti települések életének vizsgálatát: a 16. Borotvatok 74