Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)

Benedek Csaba - Gecse Annabella: A néprajzi gyűjtemény alakulása

jászdózsai eredményeket összefoglaló tanulmánykötet 1973-ban Jászdózsa és a palócság címmel jelent meg, Szabó László szerkesztésében. Szabó László Bellon Tiborral közösen kezdtek a megyében a Jászság és Nagykunság kutatásához, melynek eredményeit számos kiadott könyvük és tanulmányuk jelzi. Az 1960-as években az egész megye területén megkezdődött a földrajzi nevek gyűjtése. Ennek a munkának a Damjanich Múzeum néprajzkutató munkatársai irányítói és összefogói voltak. Legkorábban a Jászberényi járás anyaga gyűlt össze, mely 1986-ban Szolnok megye földrajzi nevei I. A Jászberényi járás nevei címmel jelent meg. Ezt követte 1994-ben a Tiszazug földrajzi nevei. Mindkét kiadvány a jászberényi Tanítóképző Főiskola kiadása. Egyelőre kéziratban van a Szolnoki járás anyaga, és folyamatban van a téma gyűjtése Tiszafüred környékén. 1972-ben kezdődött a néprajzi szempontból addig szinte fehér foltnak számító Tiszazug kutatása. A többéves programot összegezve T Bereczki Ibolya mutatta be: „Az 1970-es évek első felének történeti, gazdaság- és társadalomtörténeti kutatásait a Tiszazug szőlőkultúráját, állattartását, a Tisza és a Körösök szerepét, valamint a Tiszazug folklórját, népzenéjét, kisiparát, népművészetét és földművelését vizsgáló konferenciák követték. Az 1976-tól táborszerűen is folyó, szisztematikus néprajzi kutatás országos figyelmet keltett, s mintája lett a más vidékeken (Bács-Kiskun, Pest, Veszprém megye) folyó néprajzi gyűjtéseknek. Publikációk sorát említhetjük, melyek Kunszentmárton és a Tiszazug vizsgálata eredményeként születtek. Közülük önálló kiadványok Botka János: Csépa története, a Tiszazugi Füzetek megjelent kötetei, Csépáról a palóckutatás keretében megjelent tanulmánykötet (szerk.: Barna Gábor), valamint a 10 éves a Tiszazug kutatása című, eredményeket és feladatokat összefoglaló munka (Szabó László szerkesztésében). Az utolsó évek termése a Kunszentmárton és a Tiszazug kisiparát elemző kötet (szerk.: Szabó László és Bereczki Ibolya) és A Tiszazug földművelése című, a konferencián elhangzott előadásokat tartalmazó kiadvány (szerk.: Szendrei Eszter és Bereczki Ibolya, Múzeumi Levelek 45-46. szám). A tizenöt éven át folytatott kutatómunka során feltárt kultúrát integráló tényezők határozzák meg a tiszazugi paraszti műveltség szerkezetét és elemeit, a táj belső és külső kapcsolatait." 1974-ben jelent meg a Szolnok Megye Néprajzi Atlasza 1.1 és 1.2 kötete. Ez volt Magyarországon az első publikált néprajzi atlasz, melynek 1.1 kötete (A/4-es formátum) tartalmazta a kommentárokat magyar és német nyelven, szövegközi rajzokkal és 386 fotóval, illetve két fejezetben mutatta be a megye történetét: a IXXVIII. századig (Selmeczi László) és a XVIII-XIX. századig (Szabó István). Az 1.2 kötet (A/3-as formátum) 288 fekete-fehér térképet közöl, amely típusrajzokkal szemlélteti megyénk anyagi kultúráját, 75 kérdéscsoportot dolgozva fel. A legjellemzőbbek ezek közül: földművelés, állattartás, település, építkezés, táplálkozás, teherhordás, viselet. Sokan nem is gondolnák, hogy egy ilyen vállalkozás milyen 12. A „Népélet a Közép - Tisza vidéken" című állandó kiállítás részlete: Jászsági szobabelső 13. Kishordó 14. Háromlábú evőszék 73