Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)

Szabó István: A történetkutatás, a történeti gyűjtemény évtizedei

tábornok utcák, terek, intézmények, egyesületek névadója lett, a szoborhoz a szabad­ságharc évfordulóin, városi ünnepségeken elmaradhatatlan koszorúzásokkor ünneplő iskolások, tisztelgők, emlékezők hazafiságtól fűtött serege vonult ki minden esz­tendőben, szavalatok, zene és énekszámok hangzottak el és meghatóan lelkes emlékbeszédek sora, melyek nemcsak alkalmai lettek e múltszelet ismétlődő felidézésének, de alapjai is a város történetéről írott első, komolyabb részfeldolgo­zásnak, Szolnok 1848-49-es emlékei összegzésének. A múlt másik történelmi kutatási pontja jóval korábbi: Szolnok XVI-XVII. százada, s vele a törökkor. Kutatója helyi tanár, a fiatalon elhunyt Somogyi Ignác, aki kéziratban maradt három kötetével nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a város történetének bemu­tatására a török kortól a XIX. század végéig. A várra vonatkozó adatai rendre szere­pelnek minden Szolnokról szóló szakmunkában. A harmadik várostörténeti csomópont Szolnok festészetben kialakult közelmúltja volt, ami ismét pozitív hatású, hatékony történelemformáló erővé lett. Ráadásul, mivel a Damjanich-kultusz kialakulásával párhuzamosan történt, a kettő együttesen is hathatott. A műteremházak felépítésével, 1902-ben történt átadásával a kolónia, a képzőművészet meghatározó lett Szolnok történetében. Annál is inkább, mivel megalakulásától kezdődően ösztönzője volt egy múzeumi képtár kialakításának, s kezdettől mind­máig a múzeumi tevékenység jelentős részét alkotja. A XX. század első felét érintő „múzeumtörténet" általunk most csak a történeti gyűjteményünket valamilyen formában gyarapító vonatkozásaiban említ­hető. Például Szolnok művelődéstörténetének, az egyesületi tevékenység feltérképezésének szempontjából Hild Viktor a tízes években a múzeum- és könyvtárügy érdekében folytatott propagandatevékenysége, illetve a Független Lap hasábjain az Alföldi Közművelődési Egylet programjával folytatott vitája. De hason­ló szempontból tartoznak ide a korai történeti adatainkat bővítő Hild-jegyzetek, avagy Balogh Bélának az alakuló múzeumi gyűjteménnyel, a Könyvtár és Múzeumegyesülettel kapcsolatos feljegyzései. Az 1933. május 2-i alakuló köz­gyűlés, illetve a további közgyűlések jegyzőkönyvei mellett azok a jelentések, ame­lyeket Szolnok m. város közkönyvtárának és múzeumi gyűjtőhelyének tb. vezetője­ként 1935-től 1942-ig megőrzött. Az általa évről évre vezetett „tárgy gyarapodásod­ból pedig az első múzeumi gyűjtemény történeti vonatkozású tárgyaival együtt tanul­ságosan elemezhető. A múzeumok kialakulásának időszakában polihisztorok kerültek a múzeumok élére. Szegeden az író Tömörkény István és Móra Ferenc, Debrecenben a református lelkész Zoltai Lajos, Nyíregyházán az orvos Jósa András, Szekszárdon a lelkész : :n 3. Balaszentmiklós vára, Houfnaglius metszete, 1595 4. Szolnok látképe a ferences templom tornyából, Szigeti Henrik felvétele, 1895 körül 5. A múzeum homlokzata, 1967 6. Bagi Gábor történész előadást tart Tiszafüred, 1988

Next

/
Oldalképek
Tartalom