Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)

Szabó László - Gulyás Éva: A Damjanich János Múzeum története

Felhívás! 9. Felhívás régészeti és néprajzi tárgyak múzeumba juttatására, 1951 Szolnok megye területén már a kőkorszáktól kezdve élnek emberek, mint azt az előkerült leletek tkőbalták, csont- és kőeszközök, agyagedények, temetke­zések nyomai stb.) bizonyírják. A Tisza mentén !évő árvízmentes magaslatokon mindenütt megtaláljuk az emberi település nyom it. Az ekevas is sok helyütt fordít ki a földből a tudomány számára hasznos és értékes dolgokat. Újabb építkezések­nél, üt és gátépítésnél is bukkanhatunk hasonló leletekre. Ahol tehát a földből kisebb-nagyobb edények, vagy edénycserepek, csontok, bronz és vastárgyak, régi pénzek, vagy épületek kőalapjai kerülnek felszínre, ne szórjuk szét, hanem adjuk a múzeumnak, vagy hozzuk a múzeum tudomására. Ugyancsak fontos feladat a néprajzi anyag gyűjtése. Régi halászati, vadá­szati, földművelési és háziipari eszközök, szerszámok, népviseletek, fazekas munkák megőrzésével és a múzeumnak történő átengedésével nagy hasznára lehetünk a néprajztudománynak. Reméljük, hogy ebben a fontos munkában segítségünkre lesznek és ezáltal Szolnok megye történetét és az itt élő népek sorsát alaposabban megismerhetjük, Szolnok, 1951. december hó. Kaposvári G$ulg műxeumvetető Szolnoki-nyomda 4165 Balogh Béla 1941-ben mint egyetemi magántanár Debrecenbe költözött, így lényegesen kevesebb időt tudott a gyűjteményre fordítani. Helyettesítését tanár kol­légája, dr. Pápay Antal látta el egy ideig. A háború alatt a múzeum sajnos gazdátlanul maradt állandó alkalmazottja az intézménynek nem volt, ez is oka a nagy pusztulás­nak. ÚJRAKEZDÉS A ROMOKON: KAPOSVÁRI GYULA, A MAI MÚZEUM MEGTEREMTŐJE A front átvonulása után a város Kiss Gábor árvaszéki ülnököt, az egyesület választmányi tagját kérte fel a gyűjteményi anyag számbavételére, de ebbe a munká­ba bekapcsolódott már Kaposvári Gyula is: "1946 nyarán hazakerülve a hadifogság­ból a könyvtári és múzeumi szuterén helyiségeket siralmas állapotban találtam. Ablakok betörve, polcok sehol, minden a földön, szeméttel, ételmaradványokkal, fekáliával keverten. A város megbízásából Kiss Gábor árvaszéki ülnök próbált ren­det csinálni a könyvtári részlegben. Sziszifuszi munka volt ez egy embernek, gondol­tam, ketten többen leszünk. Közben újabb jelentkezők is akadtak a munkára, több­nyire a Verseghy Gimnázium regős-cserkészeiből, jórészt azok, akik a néptánc cso­port tagjai voltak." 1948 elején Kiss Gábor a megyéhez kerülve benyújtotta lemondását a pol­gármesternek. Távozása után 1948. április 1-től Kaposvári Gyulát bízták meg a gyűjtemény vezetésével. A mai múzeum megteremtője és szellemi atyja, a szolnoki származású Kaposvári Gyula közel harminc éven át, 1977. december 31-ig irányítot­ta az intézményt. Már az első években arra törekedett, hogy az akkor még kettős intézmény - bár megfogyatkozott gyűjteménnyel - ismét a szolnoki közönség ren­delkezésére álljon. 1948. március 15-én ünnepélyesen átadták a könyvtárat, s rá egy évre, 1949. március 5-én a szolnoki csata centenáriumán az intézmény múzeumi részlege is nyilvánosságot kapott a városháza nagytermében rendezett impozáns Szolnoki csata című kiállítással, amelyet a tíznapos nyitvatartási idő alatt több mint tízezer néző tekintett meg. Kaposvári Gyula bevonta a szolnoki művészeket is a kiál­lítási anyag előteremtésébe: Patay Mihály grafikusművész Damjanich tábornokról készült fametszete került a kiállítás meghívójára, de erre az alkalomra festette Chiovini Ferenc: Vörössipkás honvéd, Benedek Jenő pedig a Honvédtáborban című képét. Megjelent a Szolnoki csata című kiadvány Szolnok 1848/49-es történetéről Kaposvári Gyula összeállításában. A múzeum 1952. december 15-én vette használatba a jelenlegi, Kossuth tér 4. szám alatti műemlék épületet (volt Magyar Király Szálló), az első emeletet és a második emelet egy részét. Ugyanebben az évben vette fel Damjanich János hon­védtábornok nevét. 1952 karácsonyán megnyílt a szolnoki művésztelep jubileumi kiállítása 50 éves a szolnoki művésztelep címmel az első emeleti nagyteremben. Ez alkalomra jelent meg a szolnoki művésztelep első, történetét a kezdetektől 1950-ig feldolgozó monográfiája Végvári Lajos tollából. 10. Részletek az 1954-es állandó kiállítás­ból: a török kor... 11. és a Rákóczi-kor emlékei 12 Látogatók a régészeti és megyetörté­neti kiállításon 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom