Fekete István - Mező Szilveszter (szerk.): Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája. Szemelvények Földünk nyolc vidékéről (Tiszaföldvár, 2003)

Dávid Lóránt - Kangúr Tibor - Listár Dániel: Az oikumené határán: Izland

téskor várható életkor a férfiak esetében 77, míg a nőknél 82 év. Izland ezzel a világelsők között van, csakúgy mint az oktatás és a művelődés terén: az egy főre jutó könyvkiadás tekintetében a szigetország ötszörös-tízszeres arányokkal áll a világranglista élén. A munkanélküliség Izlandon az egyik legalacsonyabb az OECD-országok közül: mindössze 2,8%, ezzel szemben rendkívül magas az internetezők aránya: 10 ezer emberből 6800-an kapcsolódnak a világhálóra.

Banán a hómezőkön

A mezőgazdaság a XIX. század végéig Izlandon is a gazdasági élet alapja volt. Mindegyik háziállatot az ember hozta a szigetre. Legnagyobb hagyománya a juhtartásnak van; az állatok az év túlnyomó részét a szabadban töltik. Az izlandi juh gyapjának sajátossága, hogy nemcsak „nyers színű”, hanem a drapptól a mélybamáig, a szürkétől a feketéig igen sokféle árnyalatban előfordul. A juh után a szarvasmarha a második legfontosabb haszonállat, teje az állat különleges takarmányozási módja következtében rendkívül értékes.

Izland viking honfoglalói ilyen hajókkal indultak el a norvég fjordokból (Fotó: Fekete István)

124