Fekete István - Mező Szilveszter (szerk.): Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája. Szemelvények Földünk nyolc vidékéről (Tiszaföldvár, 2003)
Dávid Lóránt - Kangúr Tibor - Listár Dániel: Az oikumené határán: Izland
Jelentős még a pónilótenyésztés is, míg sertés- és baromfitartással csak kevesen foglalkoznak. A halászat - bár évről évre csökkenő szerepet tölt be a szigetország gazdasági életében - még mindig a GDP egyhatodát adja a halfeldolgozással együtt. A kivitelnek mintegy kétharmadát teszi ki a sokféle feldolgozott haltermék. A szigetlakok nemcsak kifogják a halakat, hanem a védett öblökben, fjordokban létrehozott halneveldékben tenyésztik is őket. A növénytermesztés a megfelelő termőtalaj hiánya miatt nem túl jelentős, a földeket a talajerózió mellett helyenként a krioturbáció is súlytja. A kevéske felszántott parcellába főleg takarmánynövények magvait vetik. Ugyanakkor a hőforrások vizével fűtött üvegházakban zöldséget, gyümölcsöt (még banánt és narancsot is!) termesztenek. A bálnavadászat véres árnyai Az ember és természet kapcsolatának egy igen érdekes színfoltját jelenti a hőenergia alkalmazása. A meleg források vizét egyébként nemcsak a mezőgazdaságban használják, hanem az élet más területein is. A geotermikus energia hasznosításának az az alapja, hogy a víznek nagy a hőkapacitása, azaz nagy mennyiségű energiát képes felvenni és ideiglenesen tárolni. Izlandon - akárcsak a szintén nagy mennyiségű geotermikus energiát felhasználó Japánban - optimális esetben három egymást követő lépcsőben aknázzák ki a hévizekben rejlő lehetőségeket. A 100 °C feletti vizet az erőművekbe vezetik, ez még közvetlenül alkalmas energiatermelésre. A 90-60 °C közötti víz még elég meleg ahhoz, hogy lakásokat fűtsenek vele. Az ennél hűvösebb, de 35 °C-nál még mindig melegebb víz pedig üvegházak fűtésére és balneológiái célokra alkalmas. Míg a világ számos országában csak az utóbbi években ismerték fel és hasznosítják a Föld hőjét, addig Izlandon több évtizedre visszanyúló hagyományai vannak a hévíz felhasználásának: a szigetországban 1930 óta fűtenek lakóházat geotermikus energiával. Három éve a világ 21 országában 103 geotermális alapú villamoserőmű működött. Izlandon a teljes villamosenergia-termelésből 13,36%-kal részesednek a geotermikus erőmüvek. Izland iparágainak jó része a halászathoz kapcsolódik: jelentős a halfeldolgozás (többek között a fagyasztott hal-, halliszt- és halkonzervgyártás), továbbá a hajóépítés és -karbantartás. Az energiaszükségletet szinte teljes mértékben a folyókban rejlő energiával és a hőforrások révén elégítik ki. 125
