Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Kelemen Éva: Tiszaföldvár természetföldrajzi adottságai

A TISZAFÖLDVÁRI MÉLYFÚRÁS VIZÉNEK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE (1 liter vízben oldott alkotórészek ionokban kifejezett és mg-ban megadott mennyisége) IONOK mg (0,001 gramm) Kationok Nátrium Na' 828,2 Ammónium NH4" 10,2 A TISZAFOLDVARI H1DROGEOLOGIA1 Kalcium Ca'' 6,4 MÉLYFÚRÁS KÉMIAI ÖSSZETÉTELE Mapézium Mg*' 0 ALKÁLI H1DR0GÉNKARB0NÁT0S HÉVÍZ. Vas Fe'' 2,1 KLORIDOS ALCSOPORT Kationok összege 846,90 A FURAS ID0P0NTJA: I960 Anionok Klorid Cl 361 A FÚRÁS TALPHÓMÉRSÉKLETE: 78 °C Bromid Br 1,57 A KIFOLYÓ VÍZ HŐMÉRSÉKLETE: 71 "C Jodid J 1,72 VÍZHOZAM: 3000 ÍVPERC Fluorid F" 5,25 PH: 7,92 (IGEN LÁGY HÉVÍZ) Szulfát S04" 0 A VÍZADÓ RÉTEG KORA ÉS KŐZETE: Hidrogénkarbonát HC0

3' 1616,5 PANNON HOMOK Anionok összege 1986,04 A VÍZADÓ RÉTEG HELYE; 949-961,5 M Metabórsav HBO. 19 998-1016 M Metakovasav H

2Si0j 47,5 A VÍZ OLDOTT ÁSVÁNYI SÓTARTALMA: Szabad szénsav CO , 45,3 1100 MILLIGRAMM/LITER Összesen 2944,74 A vízben oldott gázok: CH

4 -87,93% CO -5% N

2 -7,61% A gáz-víz viszony: 0,018 m

3/m

3 Magas hőmérsékletének oka a területre jellemző magas geotermikus gradiens, amelynek 16 m/rC az értéke. (Az Alföldön ennek az átlaga 12-20 m/l °C).

1

4 Talajok A terület talajképző kőzetei között agyag, lösz és homok fordul elő. Eloszlásuk és változataik különösen a felszínhez közeli rétegekben gyakorolnak nagy befolyást a talajképződési folyamatokra és a kialakuló talajtípus tulajdonságaira, mivel szoros kapcsolatban állnak a domborzati és vízrajzi viszonyokkal. A legmagasabb felszíneken rendszerint csernozjom talajok, az alacsonyabb részeken szikes, réti, valamint különböző öntéstalajok jellemzőek (I. színes tábla). A talajvízszint 3-5 m között változik, így a talajok kialakulására hatással van.

1' Tiszaföldvár területének kb. 50%-át különbféle csernozjom talajok borítják. Ezeken belül a réti csernozjom talajok vannak túlsúlyban. Kitűnő víz- és tápanyag gazdálkodásuk miatt különböző szántóföldi kultúrák termesztésére alkalmasak. A településtől É-ra található Sziget réti szolonyec talajain, valamint az Ér-halom és Nagy-hát területét alkotó réti talajokon évszázadokig legeltetés folyt. Ezek a talajok időszakos, illetve állandóan cse14 Tavasz T. 1973., Hidrogeológia jegyzőkönyv I. I960., Magyarország hévízkútjai. 1965. 15 Kálmán É. 2001. 17