Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Kelemen Éva: Tiszaföldvár természetföldrajzi adottságai

elfoglaló homokos és iszapos löszök alapanyagát az Ős-Tisza rakta le. Az ármentessé vált hordalékkúp felszíneken a száraz és hideg éghajlat, valamint az erős ENy-i, É-ÉK-i szelek hatására eolikus felszínformálás indult meg. A holocénben, 7000-5500 év (mogyoró korszak) között keletkezik a Tiszafoldvár környékén is előforduló futóhomok, de a felszín legnagyobb részét löszös agyag borítja, amelyhez jelentős építőipari nyersanyagkészletek kapcsolódnak pl. Tiszaföldvári és martfűi téglagyár.'" Őslények a Tiszaföldvári téglagyárból A Föld történetében a jégkorszaknak (pleisztocénnek) elnevezett szakasz mintegy 2-2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött és körülbelül 11 ezer éve ért véget. Ezalatt az idő alatt Magyarország területén (pontosabban az egész Kárpát-medencében) hideg (glaciális) és meleg (interglaciális) periódusok váltogatták egymást. A Tisza által lerakott üledékekből előkerült ősmaradványok arról tanúskodnak, hogy rendkívül gazdag és változatos állatvilág élt itt a jégkorszak idején. Voltak hidegtürő és melegkedvelő fajok, erdei, sztyeppi, sőt még félsivatagi alakok is. A tiszaföldvári téglagyár agyagbányája egy egykori folyó vagy mocsaras morotva, azóta kiszáradt hatalmas kanyarulata mellett terül el. A felsőbb rétegeiben gazdag régészeti leleteket (pl. szarmata temető), a mélyebbekben a jégkorszaki állatvilág maradványait találták meg a 70-es években a kutatók.'

1 A legtöbb lelet a jégkorszak utolsó szakaszából (felső-pleisztocén, 120-130 ezer év) származik. Leggyakoribb állatok a területen a mamutok lehettek, legalábbis ezektől az óriási, vörösesbarna bundás ormányos állatoktól származik a legtöbb csontlelet. De mellettük nagy csordákban ősbölények, gyapjas orrszarvúk és több mint 3 méteres agancsterpesztésű óriásszarvasok járhattak ezen a tájon. Rajtuk kívül azonban még sok más faj is élt itt. Ősi jávorszarvasok, vadlovak, gímszarvasok, őstulkok, vadszamarak, rénszarvasok, vaddisznók csontjai is előkerültek a Tisza vidékéről.

7 Tiszaföldvár éghajlatával kapcsolatos időjárási érdekességek

8 „ 1829/30... ekkor volt á nagy tél, mely November 7k

c" kezdődött, s még Jósef napkor is jégen jártak á Tiszán, s olly nagy hó mely miatt egyik Helyből másikba élet veszedelmeztetése nélkül menni nem lehetett, s ebből oly nagy árvíz tavasszal milyenre a most élő emberek nem emlékeznek, nagy lévén á hó nagy lett a leve is - valamint á tél is tartóssága mellett szerfelett hideg volt. Megjegyzésre méltó hogy ezen iszonyú hó egy hét alatt midőn á tavaszi szelek fel támadtak annyira el olvadt, hogy másik héten lehetett szántani, s ezen nagy hó után bőven termett széna, de nagyon szűkös mindenféle gabona... " 5 Kucsa J. 1961., Marosi S.-Somogy S. 1990. 6 Varga L. 1973. 7 A Tiszazugi Földrajzi Múzeum őrzi hazánk harmadik legnagyobb makrogerinces gyűjteményét. A gazdag gyűjtemény nagy része a múzeum állandó kiállításán megtekinthető. 8 Szlankó I. 1998. Jegyzetei alapján idéztük az időjárási érdekességeket a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban őrzött 18-19. századi jegyzőkönyvekből. 13