Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Kelemen Éva: Tiszaföldvár természetföldrajzi adottságai

„Az 1838k Esztendői Januarius 5k

c" a száraz hideget havas hideg valtotta fel, kezdett á hó esni több napokon által annyira, hogy egyik Helyből másikba nagy bajjal, s fáradtsággal lehetett hatolni - és tsak Februárius elején verődött olyan nyomás - melyen bízvást el lehetett indulni. - ez á nagy hó essővel menvén el, nem úgy mint 18311" Tavaszi Szél fúvása után, hirtelen való víz özönöket tsinált nem tsak á Tisza mellett, hanem különösen á Dunához közel való lápos Vidéken is... " 1839. „ October utolján megindulván az esső egész Télhó 6-'

k napjáig szerfelett való nagy sár volt, Telelő Hóban ugyan két ízben négy öt napig való jágyás volt - de ismét hirtelen ki engedett - tsak Vízkeresztkor álván be á kemény idő ige nagy hideggel, kevés hóval ez tsak Januarius 19-"

g tartott midőn az idő meg enyhülvén, azután lágy tél lett nagy sárral sovány tavasz száraz nyár kivált tavasz szűkös termett. Tengeri mindazonáltal, a nyári essőzések után megnőtt, de tökélletesen nem érett meg - Széna és gyümölcs igen kevés — Bor sem sok de lehetős. Július 25k

e" estve irtóztató Égi háború és eső volt - Május 1 napján midőn Baja várossá megégett, s azt követő napokban igen nagy zivatarok sok kárt tettek a fedőlékekben) a Termés közép szerű kivévén á tengerit mely jól fizetett. - Széna is kevés sarjú semmi-gyümölcs kivált őszi majd semmi - Dinnyét mely soká vette fel magát az érés elején á köd meg csap = nagy részben ki veszett, á hol valami kevés megérett is, az sem volt egésséges.)..." 1843. „...Martzius 3'"" 4~

e" nagy hó esett, 5~

c'

r

e virradóra olyat fagyott hogy a jég is sok helyt fel bírt - azután á hó két nap alatt el olvadván tűrhető hideg s kemény fagy volt egész l T'

k napjáig á mikor á szeles levegő meg hidegedvén fagyni kezdett jobban jobban - ezen hideg és fagy kisebb mértékben tartott április 18~'

k napjáig vagy is Husvéth után való keddig - rendesen hideg éjszaki széllel több ízben - hóval rendesen - minden éjtszakaifagynak - mely á megindult mezőt, növésében - s á fák bimbója kifejlését hátráltatta, megakadályoztatta - s á nyári gyümölcsöket el ölte - ezúttal á tél magát, á tavasszal felcserelte megjegyzendő, hogy á tél nem léte miatt - martzius elején az ott maradt nádat gázolva kezdték vágni - de á lég hülése miatt az után víz eresztetvén rá - lápon kínozták - de ez keserves munka - s á nád felénél többvágatlan maradt... " ,, Június 1 lk

c" d.u. oly irtóztató nagy jég volt - milyen ezen a Vidéken 822- pusztított - á szőllőbe is sok kárt tett - de á dinnyyének kendernek - és káposzta földnek nagy részét haszonvehetetlenné tette - á réti kaszállót és nádlást tönkre tette verte...á nyár essős volt. Széna és élet termés bőséges-gyümölcs kevés-valamint bor is-dinnye éppen semmi-September a nyomtatásra alkalmas volt-egész évben ált ily állandó idő-egy végiében nem volt... " 1857/8. „Az idei termés búza, árpa és zabra nézve igen rossz kukorizza kevés termett, á búzavetést mivel igen ritka volt és gazzal fordult fel sokan le kaszallták, mivel pedig a télen folytonos száraz fagy uralkodott el annyira, hogy egész télen sem hó sem eső nem esett, s á fagy tartott tavaszig egyenlően miokból á repcze vetések kifagytak, valamint a szőllőtőkék is csak késő fakadtak ki á nyári eső után ennél fogva az idén bor felette kevés termett, téli gyümölcs szinte kevés és nem tartós, mind á mellett á búza ára magosra nem hágott. " ,, 1895. Ez év tavaszán nagy árvíz sújtotta a már előző 1893 és 1894 években is csapással mért lakosságot. Április 9-én ejjel törte keresztül a kiáradt Tisza a Cibakháza és Tiszaf öldvár közt levő u.n. Tiszatöltést, 10-én virradóra az összes termő földek víz alatt álltak. A faluból többen elmenekültek. A mentésre 2 század katonaság vezényeltetett ki, kiknek a lakosság végveszélytől való meg mentése köszönhető. A pusztulás közül, mit az árvíz okozott elég legyen felemlíteni a szigeti szélmalom rombadőltét. " 14