Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Kelemen Éva: Tiszaföldvár természetföldrajzi adottságai

3. A település déli homokos területeinek egyes részei, 90 m körüli magasságban fekszenek (pl. Virághegy). Tiszaföldvár ősi városmagja, a nevében a török kort őrző Tabán (Tobány), egy D-ről É felé elnyúló árvízmentes félszigeten helyezkedik el. Területe kedvező fekvése miatt sok ezer év óta szinte folyamatosan szolgál emberi megtelepedésre. A legkorábbi leletek (kb. 7000 éves neolit leletek, Körös kultúra) erről az óholocén felszínről kerültek elő. A félszigetet (egykor természetes védősáncot alkotva), K és Ny felől két tiszai morotva mocsara határolta. Ezek közül az egyik a mai Halesz, a másik a Csesz-árok helyén volt. A lakosság a teljes védelem miatt D-en védőárkot ásott, amelyet folyamatosan szélesítettek és mélyítettek. A mai Sánc utca nyugati végéig húzódó árok 19. századi betemetésével megszűnt a település „földvár" jellege. A lakosság növekedése maga után vonta a környező mocsaras területek lecsapolását és az árvízvédelem kiépítését, de a terepadottságok miatt a község csak D felé tudott terjeszkedni.

3 A terület geológiai felépítése Tiszaföldváron és környékén elvégezett geológiai mélyfúrásokkal eddig elért legidősebb képződmény a kb. 70-80 millió éves felső-kréta diabáz és durva homokkő. A miocén közepéig (kb. 50 millió évig) a terület szárazulat volt. A bádeni emeletben (15-16 millió évvel ezelőtt) vulkáni működésből származó riolittufa, a szarmata emeletben már tengeri elöntésre utaló üledékek rakódtak le. A területen hullámzó Pannon tengerben (8-12 millió éve) leülepedett rétegeket szürke agyagmárga, homokkő, meszes agyag, finom homok alkotja. Ezeket az üledékeket tárja fel a Tiszaföldvártól E-ra mélyített Tiszaföldvár-1. (Tif.-l.) szénhidrogén kutatófúrás.

4 1. táblázat Tiszaföldvár (Tif.-l.) szcnhidrogénkutató fúrás A furas mdysege: 2050 méter Ideje: 1979. 12. 14.-1980. 02. 07. 700-705 m Világosszürke, finom és aprószemü homokkő, gyengén cementált, laza Zagvvai Formáció (felső pannon) 804-807 m Világosszürke, finomszemü homokkő, meszes kötőanyag Újfalvi Homokkő Formáció (felső pannon) 745-750 m Szürke agyag és aleurolit (felső pannon) A pliocén végén (2-4 millió év) a tenger visszahúzódása miatt tavi, folyóvízi, és mocsári üledékek keletkeztek. Az Északi-középhegységből lefutó patakok hordalékkúpja (főként az Eger és a Tama) a pleisztocénben befedte a területet, s összességében 150-170 m vastag, többnyire finomszemü üledék akkumulálódott. A legnagyobb területet 3 KucsaJ. 1961. 4 A Tif.-l. geológiai fúrás magmintái a Tiszazugi Földrajzi Múzeum állandó kiállításán megtekinthetők. A magminták Vincze Marianna (MOL Rt.) ajándéka, leírásuk az ő szóbeli közlése alapján történt. 12