Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Urbán László: Tiszaföldvár mezőgazdasága a XX. században
gesen rontották, néhány éven belül jószerével ellehetetlenítették. A jövedelmezőség romlásának és az eszközbeszerzés leszűkülésének negatív hatásait tovább fokozták az egyéni termelést segítő szervezetek, szövetkezetek felszámolása vagy erőteljes korlátozása. A Tiszafoldvári Mezőgazdasági Szövetkezetet és a hegyközséget 1949-ben feloszlatták. 9 4 A földművesszövetkezet pedig központi intézkedés alapján „felajánlotta" mezőgazdasági gépeit az állami gazdaságoknak, s azokat 1950 januárjában át is adta. 9 5 1948/49 fordulójától alapvető fontosságúvá vált az agrárpolitikai intézkedések szerepe. Ezek azonban már nem a parasztgazdaságok fejlesztését, hanem a mezőgazdaság üzemi kereteinek átalakítását szolgálták. A kollektivizálás időszaka A mezőgazdaság üzemi viszonyainak alakulásában a meghatározó elem az ötvenes években az 1948-ban megindított kollektivizálás volt helyi viszonylatban is. Bár „az első csapások", a nagygazdákra, a „kulákokra" irányultak, a beszolgáltatási kötelezettség, a kedvezőtlen földcserékkel járó tagosítások a kis- és középparasztokat is sújtották. Ezek is hozzájárultak a termelőszövetkezetek kialakulásához. 9 6 A szövetkezeti közös termelés általános elterjesztésének első kísérlete összekapcsolódott a nagybérletek igénybevételével és szegényparaszti termelői közösségek kezelésébe adásával. A 9000/1948. sz. kormányrendelet alapján a 25 kat. h.-nál nagyobb haszonbérelt földterületeket vették igénybe. Tiszaföldváron 1948. október 8-ig 531 kat. h., november 20-ig 825 kat. h., 423 dől került a földbérlő bizottság kezére, a bérletre jelentkező családok száma az utóbbi időpontban 702 volt. 9 7 A haszonbérleti jogszabály úgy intézkedett, hogy az igénybevett területek elsősorban az erre a célra alakult földbérlőszövetkezetek kezelésébe adandók, másodsorban a földmüvesszövetkezetek keretében létrejövő földbérlőcsoportok hasznosíthatják, s végül szervezetlen kishaszonbérletek létesíthetők. A gyakorlati végrehajtás során a folyamat irányítói részéről a földbérlőszövetkezet és csoport alakítás szorgalmazása egyértelmű volt az egyéni kishaszonbérletek létesítésével szemben. Az érintettek azonban más törekvéseket mutattak. Tiszaföldváron a földbérlőcsoport nem játszott számottevő szerepet még átmenetileg sem. Létrehozásának kísérletére egyetlen utalást találunk. 9 8 A földbérlőszövetkezet sem váltotta be az irányítószervek hozzá fűzött reményeit. A szeptember 19-én megalakult 99 társulás kereteibe csak az igénybevett terület kisebb része került. A megyei szövetkezeti felügyelő ugyan 1948. szeptember 19-én még 748 kat. h.-as, 150 tagú földbérlőszövetkezetről adott számot, október 8-án viszont már csak 75 kat. h.-ról és 50 tagról. 1110 Termelési feltételei is hiányosak voltak. A megyei szövetkezeti felügyelőség 1948. novem94 MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőség 54/1949.; SZML Tiszaföldvár község közigazgatási iratai 841-2/1949. 95 SZML Szolnok megye Mezőgazdasági Igazgatósága (MEZIG) 1166/1950.; 1842/1950. 96 Szülőföldem, a Jászkunság. Simon Béla szerk., Szolnok, 1992. 644. p. 97 Urbán László: Dokumentumok Szolnok megye szövetkezeteinek múltjából (1948) In: Jászkunság. 1974/3-4., 96-97. p.; MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőségi iratai 1355/1948. 98 1948. december 7-i kimutatás szerint a földművesszövetkezetnek a 9000-es rendelet alapján átadott terület 48 kat. h. SZML Tiszai Alsó Járás főjegyzői közigazgatási iratai 5413/1948. 99 Uo. 101. p. 143
