Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Urbán László: Tiszaföldvár mezőgazdasága a XX. században
ber 20-án kibocsátott kérdőívére adott válaszok szerint épület, felszerelés és állat nem került a birtokába. 10 1 A hiányos eszközellátottság mellett saját erőből számottevő működést kifejteni nem tudott. Tevékenységének megindításának feltétele volt a külső segítség, ami Tiszaföldváron szántási és mütrágyahitelben és vetőmag kölcsönben nyilvánult meg. 1 0" A földbérlőszövetkezet alig fél évig létezett, központi intézkedés alapján a tavasz folyamán megszüntették. Felszámolásának elsődleges oka azonban nem gazdasági gyengesége volt, hanem az, hogy nem szolgálta az elvárt mértékben a kollektív termelés elterjesztését. Tagjai ugyanis többségükben egyéni gazdálkodást kívántak folytatni."" A földbérlőszövetkezetek létrehozása során a szervezőket az a törekvés vezette, hogy a kollektív gazdálkodás megkezdésére ösztönözzék a résztvevőket. Ennek nyomán alakultak meg az akkor összefoglalóan táblás csoportoknak nevezett, többé-kevésbé közös munkát tervbevevő termelőközösségek. A megyei pártbizottság 1948. december 3-i jelentése szerint Tiszaföldváron az ősz folyamán 5 „komoly csoport" alakult. 10 4 Ezek területét a megyei szövetkezeti felügyelő 1948. szeptember 19-i jelentésének melléklete eredetileg 483 kat. h.-ra, taglétszámát 99-re tette, de ezeket 272 kat. h.-ra és 105 tagra módosították. 1 0" Az év hátralévő részében adott jelentésekben - két dokumentum kivételével az utóbbi adatok ismétlődnek. 10 6 Az 1948 őszén megalakult táblás csoportokat 1948/49 fordulóján felülvizsgálták és a decemberben megjelent kormányrendeletben előírtaknak megfelelőek működési engedélyt kaptak. Tiszaföldváron egy csoportot találtak alkalmasnak. 1949. január 29-én állították ki a működési engedélyt a földbérlőszövetkezet 1. sz. tszcs-je részére a közös gazdálkodású III. típus szerint. 10 7 Ez a termelőcsoport a Dózsa nevet vette fel. A szervezés irányítói a felülvizsgálat után a közös gazdálkodás bővítését tűzték ki célul. A megyei szövetkezeti felügyelő 1948. december 11-i jelentése szerint TiszafÖldváron „nagy fejlődési lehetőségük van". ,0! i Az optimizmus 1949 elején nem igazolódott, sőt a megyei pártbizottság 1949. március 27-i jelentése „önkéntes kilépés"-ről számolt be. 10 9 1949 . május 10-i kimutatás szerint a tiszaföldvári termelőcsoport 24 taggal 76 kat. h. földdel rendelkezik." 1 1 100 MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőségi iratai 1152/1948.; Urbán László (1974)96-97. p. 101 MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőségi iratai 1355/1948. 102 Uo. 103 1948. október 8-i beszámoló szerint a földbérlőszövetkezet tagjai egyéni gazdálkodást akartak. A megyei szövetkezeti felügyelőség 1948. november 20-án kibocsátott kérdőívére adott válaszok szerint Tiszaföldváron a foldbérlő szövetkezetben táblás művelést 316 kat. h.-on folytatnak, amire 93 család jelentkezett, egyéni művelés alatt 509 kat. h. 423 D.öl maradt, erre 115 család az igénylő.; Urbán László (1974) 96-97. p.; MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőségi iratai 1355/1948. 104 SZML MDP 39. f. 2. fcs. 179. őe. 105 MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőségi iratai 1152/1948. 106 SZML MDP 39. f. 2. fcs. 179. őe.; MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőségi iratai 1355/1948. és 1152/1948. 107 MOL Tsz Főoszt. Szolnok megye 1951. Tiszaföldvár 108 Véleményét részben azzal indokolta, hogy „elég sok földdel rendelkeznek", részben azzal, hogy „politikailag fejlett vezetők kezében van az irányítás", bár „a szektaveszély fennáll." MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőségi iratai 1355/1948. 109 „Az ok főleg az volt, hogy azt a gazdasági segítséget, amit annak idején a bizottságok javasoltak, teljes egészében nem kapták meg." - állapította meg a dokumentum. SZML MDP 39. f. 2. fcs. 179. őe. 110 SZML Szolnok megye főispáni iratai 337/1949. 144
