Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)

ző sorok jelenhettek meg: „Sokat törtük a fejünket azon, hogy miféle vár állhatott itt hajdan, kik építették, kik lakták, kik rombolták le, hová lett a várfalak kőanyaga, de bizony a sziklák makacsul őrzik titkukat. A kérdésekre még kevés választ kaptunk. A könyvek, levéltárak sem adtak felvilágosítást. A ’’kérdezősködést,, folytatni kell” — Még felháborí­­tóbbnak tartom a Magyar Televízió I. műsorában tartott (1978. március 12., vasárnap, 14.50-től 15.15-ig) riportban azt a különös nyilatkozatot, amely éppen a fent ismertetett sziklafelirat előtt hangzott el és summája a következő volt: Nem, nem tudunk semmit a várról! Semmit sem tu­dunk! hangzott el idegesen, tagadóan. S a képernyő mutatta a feliratot!!! Akkor hangzott el ez az értelmetlen állítás, amikor e terület hivatott kutatója — dr. Mizser Lajos akadémiai tudományos kutató — már közölte Odorvárról is eredményeit, az oklevelek pontos leltári számait. 7. Az Odorvár alaprajza. Készítették: Németh Gyula gimnáziumi tanár, Hollóssy Dóra, Magyar Éva gimnazisták. Az alaprajz azt a fellegvárat (mentsvárat) ábrázolja, amiből még valami megmaradt. Az alsóvár (palánkvár) lejjebb volt: ott tartották az állatokat, tüzelőt, s ott volt a feltételezett kút. A „Kis kürtő” egy karsztos víznyelő, amely „még nem fejlődött ki”: befelé több méteren át szűkül. Hiányzik a Keleti- és a Nyugati-hasadék, több víznyelő lyuk, átlyukadt réteg, eróziós gömbfülke, átharántolt mészkőfa! ábrázolása. Rajz: Szlankó István 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom