Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)

Ez a kijelentés dezavuálta azokat, akik következetesen gyűjtötték össze az Odorvárra vonatkozó ismereteket, szakirodalmat, mentettek meg leleteket, s ezek ismeretében készítették el a sziklafeliratot. Zavart keltettek azoknak a diákoknak és tanároknak a fejében, akik 1963 óta következetesen járnak, táboroznak, tanulmányoznak, kutatnak, gyűjtenek Odorvárott és környékén, tágabb térségében. A Magyar Televízió riporterének nem jutott eszébe megkérdezni: Ha „nem tudunk semmit”, akkor hogyan került ez a sziklafelirat ide? Az volt a fontos, hogy elkészüljön a riport és „lemenjen” a Magyar Televízióban. A legalább érettségizett, de inkább valamiféle felsőbb tanulmányt végzett riporternek nem ütött szöget a fejében az idegesen-ellenségesen hangzó tagadó válasz és a sziklafelirat közötti kontraszt?

Hátravannak még a teendők, javaslatok abban a hiú és „reménytelen” reményben, hogy lesznek, akik nemcsak elolvassák, de segítik is a megvalósítást:

1. Mivel a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium hivatalos barlangkutató csoportja 1964 óta következetesen végez munkát Odorvárott, célszerű lenne, ha a miskolci Herman Ottó Múzeum szakavatott régészt küldene ki a júliusi táborokba, amelyeken a tanulók és tanárok segíthetnének a leletmentésben. Hol kellene szakszerű ásatást végezni? A volt vár területén, a volt falak külső oldala alatt, a régi mészégetők és a „sánc”-nak tartott árok környékén. Próbaásatást kellene végezni az „Odortisztás”-on, ahova valószínűsíthető a feltételezett földsáncos vagy palánkos „alsó vár”.

2. Esetleges eredmények alapján részletesebben el kell készíteni a fellegvár és alsó vár megközelítően pontos alaprajzát.

3. El kellene érni, hogy Bükkzsércen a postán és a boltokban ne szilvásváradi, csipkéskúti és egyéb képes levelezőlapokat árusítsanak, hanem művészi odorvári képeket és a Hajnóczy-barlang legszebb részeiről készült képes levelezőlapokat. Ilyeneket kellene árusítani Oszlán is, a Bükki Nemzeti Park telepén.

4. Felkérni a terület, tágabb körzet szakavatott kutatóját — dr. Mizser Lajost —, hogy az általa idézett oklevelek, Cserépvár 1568. évi leltára stb. fakszimiléit, lehetőleg egy az egyben jelentesse meg az MTA Nyelvtudományi Intézete segítségével — ha erre van pénzügyi fedezete a Magyar Tudományos Akadémiának.

5. E tanulmány első felében közöltem egy sor őskori, vaskori, középkori cserépedénydarab adatait. Célszerű lenne, ha ezeket, lehetőleg darabonként, tudományosan is leírná szakavatott régész. Nemkülönben

49