Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)

edényekben sok, a világos-fehéres edényekben jóval kevesebb a kvarckristály, tehát a riolitrögöktől távolabb keletkezett a finomabb, fehéressárgás, „nyirok”-szerű („hegyilösz”) anyag, ahová már kevesebb kvarcszemecske jutott el a szálban álló riolitból. Ilyen finomabb „hegyilösz”-feltárás van a bükkzsérci „Szurdokában, a cserépfalu—bükkzsérci műút déli oldalán, a riolitból felépült Nyomóhegytől É-ra.

A XIII. századi edénytöredékek díszítései a következők:

1. hullámszalag-dísz,

2. hullám taraj-dísz.

Az 1. és 2. között az a különbség, hogy a hullámszalag-díszen a hullámhegy is, a hullámvölgy is egyenes (függőleges), míg a hullámtarajdísz a széltől előrebuktatott hullámhegyeket juttatja eszünkbe.

3. hullámtaraj-sor és kettős körvonal, utóbbi a hullámtarajsor alatt,

4. felül hármas körvonal, alatta szabályos hullámszalag-dísz (kígyóvonal),

5. fafésűvel (vagy csontfésűvel) húzott párhuzamos körök az edény külső oldalán,

6. az 5. alatti edénydarab belső oldalán magas és alacsony hullámhegyű kígyóvonal egymás alatt: a felmagasított hullámvonal van felül,

7. az edény falán enyhébben és erősebben bemélyített kettős körök,

8. az edényfülön függőleges bevágások valami hegyes szerszámmal: felül négy, alatta három bevágás.

Az edénydarabok törésfelületei legtöbbször rétegzettek: annak a jele, hogy az agyagot úgy gyúrták meg, mint a hájas tésztát szokták. Vagyis: egy-egy gyúrás után szétlapítják a tésztát, majd rétegesen összehajtogatják, s újrakezdik a gyúrást. Ezt a folyamatot többször is megismétlik.

A cserepeken és a cserepekben látható csillogó kvarcszemek, kvarckristály-darabkák a cserépgyártó helyet a már ismertetett feltételezett helyeken kívül a Bükkzsérc—Hór-völgy-kijárat vonalától D-re is valószínűsíthetik, Cserépfalu, Bogács térségébe, ahol a kvarctartalm riolitok vannak. Csak egy edényszájdarab volt, amelyen a leggondosabb vizsgálattal sem lehetett kvarcszemet felfedezni: esetleg távolabbról — Mezőkövesd—Mezőcsát—Tiszafüred — idekerült edénynek a töredéke. — A fenti díszítés-felsorolás 4. pontjában leírt edénytöredéken mintha bronzit csillogna: a bronzit egyik ismertetője a riolitnak, tehát az edény anyaga riolitmálladék lehet, vagy legalábbis olyan anyag, amelybe riolitmálladék került deflációs vagy eróziós úton.

Az edények anyagának kidolgozása különféle. Vannak egészen fi-17