Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)
nőm, homogén törésfelületek és edényfelszínek, amelyek közül a díszesebbek-színesebbek már az Anjou- és a Hunyadi-korból valók, de vannak durva, aprókavicsos, likacsos, durvábban rétegzett darabok is. (Mint érdekességet jegyzem meg, hogy az edénykarimák egy részénél az 1,7 cm széles karimaszél alsó szegélyét hegyes szerszámmal húzták körbe úgy, hogy a körbehúzásnál élesen befelé hajló lett az edényszájnál. Más felmagasított karimaszélnél viszont félkörűre domborított fával vagy gömbölyű kaviccsal húzták meg a karimát kétszer köríveltre.) Cserépfalu, mint cserépedény-gyártó település feltehetőleg jóval az okleveles említése (1248/1326) előtti település. Alapozom ezt arra a régészeti tényre, hogy az Odorvár csúcsrégiójában a X. századtól a XV. századig majdnem folytonos a különféle színű, vastagságú, díszítésű, minőségű, nagyságú edények jelenléte. XV. századi lerombolása után régészeti lelet eddig nem került elő sem a várromban, sem a környékén. A fehéres-világosszürkés edénytöredékek már az Anjou-kort jelzik, a színesek a Hunyadi-kort. A fehéres-világosszürkés edények változatai: 1. külső felületükön szürkés-fehér mázféle, matt; a belső felület erősen feketés-szürke (égetettség?), 2. kívül is, belül is szürkésfekete, ugyancsak a törésfelületeken is, 3. kívül is világos-fehéres, a törésfelülete sárga foltos-fehéres (a sárgásság vas-hidroxidtól lenne?), 4. kívül is világos-fehéres, a törésfelületen is. Mit tarthattak az edényekben a középkorban? 1. Gombát szárítva vagy valami ecetszerű folyadékban konzerválva. Ecetes folyadék készíthető volt a havasi ribiszkéből (Ribes alpinum L.; Kőtörőfűfélék családja: Saxifragaceae), amely a Bükk hegységben, a hűvös erdőkben megterem, az „egres” név már a XIV. században előfordul írásban. De minden erősebb, erjesztésre alkalmas erdei gyümölcs leve megfelel a gomba tartósítására. 2. Aszalt gyümölcsök a jobbágyfalvakból, vagy erdei vadgyümölcsök, amelyek mind honosak a Bükk hegységben, Odorvár térségében is. Vadkörte (vackor): Pyrus silvestris (L.) Borkh.; Rózsafélék családja: Rosaceae — Vadalma: Malus silvestris (L.) Mill.; Rózsafélék csal. — Málna: Rubus idaeus L.; Rózsafélék csal. — Hamvas szeder: Rubus caesius L.; Rózsafélék csal. — Csattogó szamóca: Fragaria viridis Duch.; Rózsafélék csal. — Húsos som: Cornus mas L.; Somfélék családja: Cornaceae 18
