Szlankó István (szerk.): A Tiszazug természeti viszonyai, gazdasági élete és fejlődése. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum új állandó kiállítása - A Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállításvezetői (Tiszaföldvár, 1981)
A TISZAZUG TERMÉSZETI VISZONYAI, GAZDASÁGI ÉLETE ÉS FEJLŐDÉSE Kiállításunk két fő egységből áll. Az első részében a természeti feltételeket, mutatjuk be, a másik részében, pedig azt, hogyan hódította meg a Tiszazugot az itt megtelepedő ember. Mekkora utat kellett megtenni a kis őskori telepektől a városi rangra pályázó, jelentős iparral rendelkező nagyközségekig. A Tiszazugban három — egymástól jól elkülönülő — tájelemet találunk. Legnagyobb tengerszint feletti magasságúak a homokos területek. Sok helyen 95 méter fölé emelkednek. A földtörténeti múltban — a pleisztocén végéig — összefüggtek a Kiskunság homokjával, amit az erre húzódó Duna-ágak hordalékkúpjából fújt ki a szél. A következő szintet a 85—87 méteres átlagmagasságú löszhátság képviseli. A Tiszát és a Kőröst keskenyebb szélesebb sávban letarolt, alacsonyabban fekvő folyóvölgy szegélyezi. A folyók szabályozása előtt ezt a területet a nagyobb árvizek rendszeresen elöntötték. Tulajdonképpen egykori meanderek és övzátonyok kusza szövedéke mutatható ki a finomabb miérések és vizsgálatok alapján. A kiállításon mindezt egy nagyméretű, 1:25 000 mértékarányú szintvonalas terepasztallal tettük szemléletessé. Földtani makett az Alföld geológiai felépítéséről 5
