Szlankó István (szerk.): A Tiszazug természeti viszonyai, gazdasági élete és fejlődése. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum új állandó kiállítása - A Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállításvezetői (Tiszaföldvár, 1981)

A mélyfúrások és különböző vizsgálatok segítségével megismerhetjük a felszín alatti rétegeket, szerkezeti formákat is.

5—7 millió évvel ezelőtt — a pliocénben — csaknem hazánk egész területén a Pannon-tenger hullámzott. Ennek aiz üledékeit tárta fel a cserkeszőlői és a tiszaföldvári mélyfúrás. (Mindkét helyen fürdőt telepítettek a feltörő melegvíz, hasznosítására.) Az Alföld közepén Csongrád— Szentes környéke volt az üledékgyűjtő medence legmélyebb része. A Pannon-tenger üledékeinek aiz alsó szintje itt kb. 3000—3500 méter mélyen van.

Leggyakrabban ennek a rétegsornak a felszínközeli részével kerülünk kapcsolatba (kutatás,, építkezés stib).

A tiszaföldvári téglagyár bányájából, 220 cm mélyről vett csigás löszminta korát a Helsinki Egyetem Radiocarbon Laboratóriuma 17 100+240 évben állapította meg.

Ezen a löszön alakult ki a barna mezőségi talaj, amelynek nagy humusztartalma, jó szerkezete és víztartó képessége kedvező feltételt biztosít a növénytermelés számára. Sajnos nem ennyire kedvező a Tiszazugban az évi csapadék mennyisége és eloszlása. Tiszaföldváron 509,4 mm az utóbbi 30 év csapadékátlaga. A 2100 óra körüli napsütés és a tenyészidő-Házrekonstrukció a régészeti vitrinben

6