Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

IV. Kiállítások - Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a Don-kanyarban. Gyűjteménygyarapítás és kiállítás a Katona József Múzeumban

menyeként a Katona József Múzeumban több mint 4000 db üveglemezt őrzünk Szabó Imre felvételeiből. A három fiú közül a legfiatalabb István (1914-1944), felsőkereskedelmi iskolát végzett, majd katonatiszt lett. Amatőr fotós volt, Pali bátyjával egyszerre került a keleti frontra 1942 őszén, és ő is fényképezett a Don-kanyarban. Szabó Pál szintén a felsőkereskedelmi iskolában (a mai Kada Elek Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola jogelődje) érettségizett, majd tiszti iskolát végzett. 1928-tól a Közép-Európai Biztosító Rt. könyvelője, később a Gazdasági Egyesület jegyzője és könyvelője, a harmincas években szellemi ínségmunkás, majd a Sertéshizlalók Gazdasági Gőzmalom munkatársa. 1940-ben, az erdélyi bevonulás alatti mozgósításkor, néhány napos szabadsága alatt nősült. Felesége Réthy Lídia, gyermekei Pál, Mária és István. Szabó Pál szenvedélyes amatör fotós volt; készítette, rendezte és megőrizte a családi fényképeket, igyekezett megörökíteni a fontos eseményeket és a város régi épületeit, mint például a kecskeméti népnyelvben „Don-kanyar" néven ismert városrész (a mai Gáspár András utca és a Petőfi Sándor utca eleje) egykori szecessziós épületeit. 1942/43 telén ő is fényképezett a Don mentén, a hazaküldött filmeket Imre bátyja előhívta, a papírképeket visszaküldte a tábori posta címére, illetve sokat szétosztott Kecskeméten, a képeken látható bajtársak családtagjai számára. A mostanáig fennmaradt képanyagot - a három Szabó-testvér felvételeit - Szabó Pál őrizte meg, és élete utolsó éveiben rendezte, jegyzetekkel látta el. 2007-ben az NKA Múzeumi Kollégiuma támogatásával több, mint 700 db fénykép került az örökösöktől a Katona József Múzeum gyűjteményébe.

1 2008ban ez az anyag jelentősen bővült, miután a hagyatékban maradt dokumentumok tételes áttekintése után a család további fényképeket, albumokat, jegyzeteket, és főként a II. világháború éveihez kapcsolódó leveleket, tábori postai levelezőlapokat, térképeket, hivatalos iratokat ajándékozott a múzeumnak. „Igen értékes album" címet visel az 1930-as éveket megörökítő összeállítás, családi képekkel, csoportképekkel, korabeli eseményekről készült felvételekkel. Az album fotótörténeti szempontból is érdekes, tartalmaz pl. tükörfelvételes önarcképeket, árnyképeket. Szerepelnek benne jeles kecskeméti családok tagjai, strand, kirándulás, Balatonfüredre látogató családtagok és Szabó Imre fényképész akkori környezete, valamint a szófiai dalostalálkozóra utazó kecskemétiekről készült csoportképek. Értékes darabjai a Szabó Pál parancsnoksága alatt zajlott cserkésztáborok életképei, mint például a tiszaugi (1927), a megyeri (1931) tábor, valamint az 1933-as gödöllői jamboree, amelyen a kecskeméti 97. sz. Fehér Sirályok is képviseltették magukat.

2 A Szabó-fivérek mindhárman részt vettek a cserkészmozgalomban. István, a leg-fiatalabb, így írt 1934 májusában, 20 éves korában: „1929. augusztus hónaptól kezdve a liliomos ifjúságnak cserkésze vagyok. Azóta büszkén hordom az eszme jelvényét, melynek szelleme útmutató tábla, vagy világító fáklya az élet útvesztőjében."

3 4. kép Orosz iskolás gyermekek 1 Katona József Múzeum Történeti Gyüjteménye/Fotó 2007. 1.1- 2007. 1. 202. lelt. sz. 2 Katona József Múzeum Történeti Gyüjteménye/Fotó 2007.1. 182. lelt. sz. 163 db fényképpel. 3 Szabó István számvetés gyanánt írt levele édesanyjához, 20. születésnapja alkalmából, 1934. május 18.