Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

IV. Kiállítások - Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a Don-kanyarban. Gyűjteménygyarapítás és kiállítás a Katona József Múzeumban

Egységes anyaggal, egyetlen témához és egyetlen naphoz kötődik az ún. Zrínyi-album, amelynek címe: Magyar Királyi „Zrínyi Miklós" 7. Honvéd Gyalogezred ezrednapja és zászlóavatási ünnepélye, 1939. november 26. SZABÓ udvari fényképész felvételei. Az album az ezrednap ünnepélyes pillanatait örökítette meg: felvonulás, szemle, ünnepség a Nagytemplom előtt, a zászlószentelési ceremónia mozzanatai, a szalagok felkötésével és a zászlószögek beverésével, illusztris katonai és civil személyekkel, végül bál az Úri Kaszinó dísztermében. Az 1940-43 között készült felvételeket ún. dupla albumba rendezte Szabó Pál. Az album első részének címe: „IRÁNY ERDÉLY 1940. július. Szabó Pál tartalékos zászlós fotói". Az 1940 júliusában kezdődő mozgósítások és a visszacsatolt területekre való bevonulások eseményeit örökíti meg. Tájképek, városképek, katonavonat, tábori istentisztelet, vonuló gyalogosok és lovasok a leggyakoribb témák, de a helyi lakosságra, szokásaikra, életkörülményeikre is figyelt a felvételek készítője. Számos felvétel és írásos visszaemlékezés is készült az 1941-es tavaszi mozgósításról és a bácskai bevonulásról. A dupla album másik része 1942/43 történelmi eseményeit és személyes emlékeit őrzi, címe: IRÁNY A DON 1942. június 22. 7. honvéd gyalogezred, Szabó Pál tartalékos főhadnagy és Szabó István főhadnagy felvételei. (A hivatalos búcsúztatást és a kecskeméti szemlét megörökítő felvételeket Szabó Imre fényképész készítette.) Szabó Pál az 1944-ben fiatalon elhunyt István öccse emlékére külön emlékalbumot készített. A múzeumba került anyag értékes részét képezik a levelek és a tábori postai nyílt levelezőlapok, amelyek a hadmüveletekről ugyan nem tudósíthattak, de a katonák által megtett utat, a Don menti mindennapi életet és az itthonitól eltérő kultúrát részletesen bemutatták. Szabó Pál szorgalmas, rendszeres levélíró volt. Leveleit leggyakrabban szűkebb családjának: feleségének, édesanyjának, nővérének címezte, de nem feledkezett meg a rokonokról, munkatársakról, és a bajtársak családjairól sem. A levelei alapján kibontakozó képet teljesebbé teszik azok az általa rendezett és megőrzött lapok, amelyeket 1942/43-ban ő kapott Kecskemétről családjától, munkatársaktól, családtagjukról érdeklődő ismerősöktől. Szabó Pál és a kecskeméti honvédek útját és frontélményeit a fényképek, a visszaemlékezés, és a korabeli levelek pontosan és életszerűen érzékeltetik, ezek együttes bemutatására építettünk a kiállítás rendezése során is. Szabó Pál 1942. május 2-án vonult be a m. kii. Zrínyi Miklós 7. Honvéd Gyalogezredhez, és a korábbi, erdélyi és bácskai bevonulásokhoz hasonlóan ezúttal is zászlóalj vonatparancsnoki beosztást kapott. Az ezredparancsnok Tormássy-Szávics Sándor ezredes volt. „Ismét összeszedtük a kocsikat, lovakat és a gépesített német alakulatok mellett ezzel a szomorú felszereléssel indultunk az orosz harctérre. Előzőleg Orgovány környékén egyhónapos harcászati gyakorlaton vettünk részt. 1942. június 16-án vagonírozott be az ezredtörzs és a vonat. Fájó szívvel hagytam itthon a családomat. Az egyéves kis Marikámat, 4 Katona József Múzeum Történeti Gyüjteménye/Fotó 2007.1. 183. lelt. sz. 348 db fényképpel. 5. kép Magyar katonák mosdása