Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Debreczeni-Droppán Béla: Kondástól a királyig. A Magyar Nemzeti Múzeum látogatói és vendégkönyvei a 19. századból

1852-ben, több mint 30 év után újra, uralkodót köszönthetett a múzeumigazgató I. Ferenc József személyében. A június 10-én lezajlott látogatáson a királyt Albrecht főherceg, Magyarország kormányzója kísérte. Ez alkalommal nyitották meg a főrangú személyek számára készült könyvtári vendégkönyvet, amit az uralkodó, a kormányzó és kísérőik mellett a múzeum tisztviselői is elláttak kézjegyükkel. Öt évvel később, 1857. május 8-án Ferenc József feleségével, Erzsébet királynéval érkezett a múzeumba, akinek neve ekkor került be a vendégkönyv első lapjára, férje 1852-es bejegyzése alá. Az uralkodó ez alkalommal 50 000 Ft-ot ajándékozott a múzeum céljaira.

37 Az 1850-es években fontos változást, előrelépést jelentett a teremőri szolgálat megszervezése a múzeumban. A Nemzeti Múzeum kiállítási termeinek látogatási időben való őrizete ugyanis nem volt rendezve. A rendes gyűjteményi szolgaszemélyzetet a nyitvatartási időben a kiállítás felügyelete tartósan elvonta egyéb feladataiktól, ami állandó problémát jelentett. A megoldást a sokasodó munkák és a látogatottság növekedése miatt mihamarabb meg kellett oldani. A megoldást egy teremőrszolga alkalmazása kínálta volna, de a felettes Helytartósági osztály egy olcsóbb megoldást talált, amikor is a kiállításőrzés feladatot rokkant, kiszolgált katonákra, ún. hadastyánokra kívánta bízni. A hivatalos előterjesztést követően a Kormányzóság egyetértve azzal, elrendelte, hogy a nagyszombati invalidusok házából 1856 márciusától kezdve a múzeumi tárak nyitva tartásának idejére, április 15-töl november 15-ig minden évben 6 rokkant katonát rendeljenek őrszolgálatra, napi 5 krajcáros zsoldpótlék fizetése ellenében a Nemzeti Múzeumba. Később a hadastyánok száma 8-ra, járandóságuk 10 krajcárra emelkedett/

8 Ez a probléma orvosolva lett, de számos olyan akadt, ami még megoldásra várt. Ilyen volt pl. a belépő, a vezető, a vasárnapi nyitva tartás ügye, hogy csak a legfontosabb olyan kérdéseket említsük, amely a kiállításokat érintették. A belépő körüli viszonylagos hallgatás az 1860-as évek elején tört meg, amikor komolyan felmerült a bevezetése, ugyanis a múzeumban a közönség számára, az időszaki kiállítások kivételével, ingyenes volt a belépés. 1861-ben Kubinyi Ágoston igazgató kérvényezte a belépődíj bevezetését, de egy korábbi nádori rendelkezésre hivatkozva, mely megtiltotta annak szedését elutasították indítványát. Az újságok is foglalkoztak a témával. Támogató és ellenző vélemények egyaránt voltak. Végül is tárgyalt korszakunkban a múzeumi belépő nem került bevezetésre. A belépő körüli hírlapi polémia során többen azt ajánlották, hogy a múzeum ne belépőjegyet szedjen, hanem inkább múzeumi vezetőket, kalauzokat készítsen az egyes tárak kiállításaihoz és ebből nyerjen plusz bevételt.

39 Az első kalauzok megjelenésére azonban néhány évig még várni kellett, hiszen az első kettő csak 1870-ben, Pulszky Ferenc igazgatósága alatt jelent meg. A régiségtant Rómer Flóris, a képtárit Ligeti Antal készítette.

4 Mindkettő megjelent németül is. A kézi tárgymutatónak is nevezett vezetők eladásából befolyó összeg tiszta jövedelme az azt összeállító múzeumőrt illette

41 A kalauz viszonylag gyorsan fogyott, a régiségtárinak 1885-ben pl. már az ötödik kiadása jelent meg. Ezzel az osztály kiállításán egy-másfél óra alatt végig lehetett menni.

42 37 MÁTRAY G. 1868. 66. p., 72. p. 38 MÁTRAY G. 1868. 71. p., BERLÁSZ J. 1981. 392-392. pp. 39 Sürgöny. 2. évf. 1862. márc. 12. I. 59. sz. [2-3. pp.] Családi Kör. 3. évf. 1862. márc. 23. 1. 12. sz. 190. p., jún. 15.1. 24. sz. 379. p., Divatcsarnok. 10. évf. 1862. ápr. 1.13. sz. 221. p. 40 Képes Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárában. Pest, 1870; A Nemzeti Múzeum Képcsarnokának ismertető lajstroma a Festészek rövid életrajzával. Buda, 1870. 41 Ld. A Magyar Nemzeti Múzeum szervezete és szolgálati szabályzata. 1889. 24.§. 42 ,,A nemzeti múzeum egyes osztályaiban fenálló kezelési gyakorlatról, az osztály-őrök által szerkesztett jelentések." Hampel József érem- és régiségtan őr 1888. január 6-án kelt jelentése. Ld. Magyar Nemzeti Múzeum Irattár. Érem- és Régiségtár. 304/1888. 1912-ben már a régiségtan kalauz 16. bővített kiadása jelent meg.