Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája

2. kép Evlia Cselebi, a török világutazó és útleíró Duna vizét erővel a vascsövekbe hajtják, és míg a kerekek forognak, ezen golyók foly­ton egymást követik." I. A találmányok és szövegemlékek 1. Kolumban György gépe a vízütés elvén működik. Egy kerék a tömör vasgolyókat egy vízzel telt csőbe hajigálja. Ezek, a vízre csapódva, azt egy szelepen át a várba vivő csőbe lökdösik. 2. Szepesi Zoltán a hanghullámok erejét hasz­nálja a víz továbbítására. A tömör vasgolyókat ö egy, a vízben lévő, félig vízzel telt harangra hajigáltatja. A harangra zuhanó vasgolyók ál­tal keltett hanghullám-lökések ugyancsak egy csapószelepen át préselik a vizet a várba to­vábbító csőbe. 3. Tóth Péter feltaláló egy „merülő henge­res" szerkezetet készített, amit ugyancsak a lezuhanó tömör vasgolyók működtetnek. 1 Cselebi-vízgép leírása és annak kritikai elemzése A szöveg Karácson Imre fordításában: „Lenn a nagy külváros nyugati részének végén, a Kis kapun belül egy vízi gépezet van. Deszkazsindellyel fedett kupolás épület védi. A kupola deszkából készült, hogy felnyitható legyen. A deszkakupolán azonban egy kéménylyukat vágtak. A tudós mester ezzel a nyílással valóban nagy szolgálatot tett. E nyíláson a világító napnak fénye beverődvén, a gépház belsejét egészen megvilágítja. Egyenesen e nyílás alatt a Dunából jövő egészséges víz számára kerek vízmedence található. Ebben a medencében különféle hengerkerekek vannak, amelyeknek minden része, úgy a kerék is, erős tölgy-, cser­és égerfából van, és egészen a Dunában állnak. Eme hengerkerekeknél magasabban, egy tölgyfából készült, kocsikerék nagyságú henger­kerék van, amelynek kerete körös-körül a szélén lyukas és így a vizet beeresztő ötven kis láda van rajta, ez a hengerkerék azonban nincs a vízben úgy, mint az alsó hengerkerekek. Az említett világosságbebocsátó nyílás alatt a hengerkeréknek tengelye emberi kar vastagságú vastengely. Lenn, a Dunában levő fahengereknek kerekei és kötelei emberi ágyék vastagságú vaskerekek és kötelek. Némelyik kerék emberi kar vastagságú, s teve nyaka módjára girbegörbe, mesterséges kerék. A kovácsmester eme bámulatos kerekeknél annyi ügyességet fejtett ki, hogy az el­képzelhetetlen. E vaskerekek szélein ágyúgolyó formájú, negyven-ötven darab kerek vasgolyó van, ezen eszközökkel és kerekekkel a különféle hengereket a víz erővel mozgásba hozza és a keréken levő golyók a Dunára csapódván a Duna vizét erővel a vas csö[vek]be hajtják, és míg a kerekek forognak, ezen golyók folyton egymást követik. 1 Az egyes feltalálók szerkezeteit nem áll módunkban itt részletesen ismertetni. Jellemző valamennyire, hogy vagy nem képes a 6 atmoszféra nyomást biztosítani, ami a víznek a 60 m magasban lévő várba való juttatásához szükséges lenne, vagy nem is a korba illő technikát alkalmaz. Elképzeléseiket a feltalálók publikálták, sőt találmányaikat szabadalmaztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom