Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Czeglédi Noémi: Úriszéki bíráskodás a gödöllői uradalomban a 19. század első felében

A jobbágyok úrbéres panaszait a 18. század második félétől sommás eljárással tárgyalták. A század végén született törvények hangsúlyozzák az ilyen perek gyors lebonyolítását.

45 Gödöllőn a jobbágyok földesúr elleni panaszai közül az elbecsültetett hévízgyörki malmok esetét ismerjük, amit több év után szóbeli eljárással rendezett az úriszék. A szakirodalomból ismert 1815. évi ún. nagy úrbéri pert és Gödöllő mezővárosának úrbéri pereit (1818-1822 és 1835-1848) a vármegye tárgyalta.

46 Az uradalom által indított pereket az úriszék tárgyalta, ezek elsősorban úrbéri kártételek és a tilalmak megvetése körébe tartozó ügyek voltak. A tettek elkövetése és különösen a tettes elfogása közben a vádlottak gyakran káromkodnak, verekednek, ezért szinte soha nem beszélhetünk tisztán úrbéres ügyekről. A földesúr borának, gabonájának ellopása - ami igen gyakori - magistratualis (úrbéri) jellege mellett büntetőüggyé is minősítette az ilyen cselekményeket. Az elkövetők számától, személyüktől és az ügy súlyától függőn tárgyalta a gödöllői szék sommásan vagy formálisan a pereket. A büntető és a magánvádas perekről szintén elmondható, hogy az elkövető és az okozott kár alapján döntött a bíróság a tárgyalás lebonyolításának formájáról. A peres eljárás során a szóbeliként kezdett per formálissá válhatott. A sommás perek túlsúlya a gödöllői domíniumban is tapasztalható. Az írásbeli perek folytatásáról szóló uradalmi statútumot a Grassalkovich hercegségben nem ismerünk. Gödöllőn ezeket nem találjuk külön jegyzőkönyvben. Véleményünk szerint a formális pereket a per tárgyán kívül - például gyilkosság - a részletes esetleírásról és a csatolt iratok jellegéről és számáról (esetleírás, hitelesített tanúvallomások, különböző igazolások) ismerhetjük fel.

47 Az úriszéki peres eljárás a gödöllői uradalomban is más birtokhoz hasonlóan zajlott le. A polgári és a magánvádas büntetőügyek a majdani felperes „alázatos esedezésé"'-vei vagy „alázatos kérelem"-mel, a büntetőügyek a gyanúsított letartóztatásával kezdődtek. Találkoztunk olyan eriminalis (büntető) esettel is, mikor az eljárás szintén kérelemmel kezdődött.

48 A megintést (admonitio) és annak az úriszéken való bemutatását (exhibitio) egyszer sem rögzítették a jegyzökönyvekben. A peres felek idézése (citatio, evocatio) keresetlevél alapján, a községi bírákon keresztül történt, aminek igazolására a bírák nagy gondot fordítottak.

49 Az ügyészi hivatal által kiállított idéző levél figyelmen kívül hagyása ritkán fordult elő. A „makacsság" - más kifejezéssel „bírói tekéntet megvetése" - esetén az úriszék nem halasztotta el a tárgyalást, a meg nem jelenő felek ügyében is döntést hozott. Az ő ítéletükben elmarasztalás mellett a hasonló esetekhez képest 45 Az 1790/91. XXXBV. tc. a törvényes eljárás betartása mellett kétszer is szól a gyors igazságszolgáltatás követeléséről. Az 1792. XII. tc. a következő országgyűlésig meghosszabbította az előző törvényt, illetve a földesúri jogszolgáltatás elmaradása esetén előírja a megyei törvénykezési gyakorlatot. 46 WELLMANN I. 1933. 85. p. és 91. p., valamint GVM Levéltár 3/f. 47 1833-ban Engler Mária soroksári hajadon leány, Strómayer Gáspár és Katalin vecsési lakosok örökösödési ügyét szóbeli úton lezárták. A következő pontban tárgyalt néhai Gáspár Márton özvegye halála utáni osztálytételt a jegyzőkönyvben részletesen felsorolt adatok - hozomány, együttes szerzemény az első, majd a második házasságban, mindez forintban és gabonában - tanúsága szerint formálisan tárgyalták. GVM Levéltár 3/a. 1833. jkv. 48 Dobronyovszky János zsidai jobbágy praefeclushoz írt könyörgő levelével indult egy kocsmai verekedés kivizsgálása 1836-ban. A levél 1836. december 19-én íródott, december 24-én iktatták és kértek kasznári jelentést, ami 1837. január 7-én készült el. A pert 1838-ban a kasznári jelentés és 6 tanú vallomása alapján tárgyalták. PML. IV. K 87. b. 1838. No. 4L Köntzöl József bagi lakos 1847. január 24-cn alázatos esedezéssel kérte, hogy Fazekas Mártont kőlopás miatt elmarasztalják. A bagi bírónak folyó év január 28-ára kellett a vádlottat Bartal János szóbíró [Szóbíróság sosem tárgyalta a kőlopást!] elé idézni, s gondoskodnia a felek megjelenéséről. GVM Levéltár 3/f. 1847. 49 Az idéző levelek kiadásáról az 1807. VIII. tc. 4. és 5. § rendelkezett.