Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Czeglédi Noémi: Úriszéki bíráskodás a gödöllői uradalomban a 19. század első felében

súlyosabb büntetést szabtak ki? A levelesítéssel (proscribálás), azaz a meg nem jelent jobbágy szököttként való kezelésével ebben az időben már nem találkozunk/

1 Büntetőügyekben a letartóztatást jelentés, kérelem, tetten érés előzte meg. Olyan esetről is tudunk, amikor a közösség védelmében verték vasra és küldték tömlöcbe a vádlottat, a kérelem és a hivatalos jelentés csak ez után keletkezett.

52 A gyanúsított letartóztatását végezhette az uradalmi hajdú, a kerületi tiszt a községi elöljárókkal.

53 A rabot a leggyorsabban Gödöllőre, az urasági tömlöcbe küldték. Ezt megkívánta az ügyészi hivatal, de a falusi bírák érdeke is szolgálta. Szökés előfordult, nemcsak a falusi „zárkákból", hanem a birtok központjában lévő börtönből is.

54 A kezességvállalás általánosan alkalmazott eljárás volt, a családtagok mellett a közösség egésze kérvényezte a szabadon bocsátást. A 16—17. századi gyakorlattal ellentétben pénzbeli vonzata nem volt. Kezesség alatt szökés az uradalomban nem történt, de a kint lévő személyek a kitűzött tárgyalás előtt újra bajba kerülhettek. Ilyenkor ismét börtönbe vetették az elkövetőt. Tiller Károly, az isaszegi vadász kocsisa például kezesség alatt keveredett lopásba." „Szabadlábra" kerülni nemcsak a tárgyalás előtt lehetett, hanem perhalasztás esetén is. Egy alkalommal a „bővebb és nyomósabb próbák" beszerzése miatt a következő székre áttett újabb tárgyalásig kezes nélkül, a sedes dominalis saját kezdeményezésére engedte ki a vádlottat a fogságból.^ Az idézésre büntetőügyben személyesen kellett megjelenni, polgári eljárás során a peres feleket helyettesíthette megbízott családtag vagy ügyvéd. A domínium jobbágyait adóssági és osztályos ügyekben képviselte hozzátartozó. Ügyvédet uradalmon kívüli személyek fogadtak, kik a felperes nevében, adóssági keresetekben jártak el.

5 A vádló szerepét főbenjáró pereknél az uradalmi ügyész, kisebb bűnügyeknél a jelentést tevő tiszt, községi bíró töltötte be. Tulajdonképpen a bíróságon való szerepvállalás is a tisztek feladatai közé tartozott. A fiscalis ilyenkor is a bírói testület tagja maradt." 50 Degré Alajos véleménye szerint szívesen alkalmazták a halasztást, ha az alperes nem jelent meg a széken vagy amikor a felpres nem tudta tanúit előállítani (DECIRE A. 2004. 122. p.). A gödöllői úriszéki gyakorlat nem ezt mulatta. 51 ECKHART F. 1954. 42. p. 52 Ilyen volt Sümegi Mihály letartóztatása is. PML K. 87. b. I. 1838. No. 111. 53 A falopással gyanúsított Deák József kartali lakost a kartali számtartó, Foltiny Ignác utasítására kereste meg a hajdú és a helyi bíró, hogy letartóztassák. A vádlottat a kocsmában találták meg. aki a hajdút - pedig többen védték - „ide s tova taszigálta", majd egy bottal fejbe verte. A bíró azonnal elfogta és a kasznári jelentéssel a gödöllői börtönbe küldte Deákot 1841. október 25-én. PML K. 87. b. 2. 1842. No. 12. A falusi bíró elfogatáskor való jelenlétét bizonyítja egy verekedés vádlottjainak letartóztatása. A mácsai ispán tudósítása és a rabok önvallásai szerint a mácsai legények elfogásukkor rögtön kaptak 18 pálcát, amiért a bírót megintették, a testi fenyítést pedig beszámították a büntetésbe. PML K. 87. b. 2. 1842. jkv. 54 A még falujában lévő vasra vert Aszódi János egyszerűen hazaszökött PML K. 87. b. 3. 1845. jkv. Biroczky János boldogi származású csavargó 1842-ben „a Temleczből megugorván Pestre ment". PML K. 87. b. 2. 1842. jkv. 55 PML K. 87. b. 1. 1838. No. 114. 56 Csorba József kerepesi cigány orgazdaság gyanújával állt 1834-ben az úriszék előtt. Mivel a pert elhalasztották, ,, Csorba József mint anélkül is öreg ember a 'fogságból ki ereszteni rendeltetett". GVM Levéltár 3/a. 1834. jkv. A per halasztása az 1729. XLI. tc. értelmében csak két alkalommal volt lehetséges. 57 Ecker Károly nevében anyja, özvegy Ecker Ferencné keresetét a többi gyermeke ellen adta be az úriszéknek. Az apa halálakor Károly még kicsi volt, akkor pénzben kifizették, most számára arányos osztályt kér. A bíróság a korábbi osztálytételre hivatkozva elutasította a keresetet. GVM Levéltár 3/a. 1847. jkv. Adóssági ügyben például a „panaszlott" Krometsek Pál helyett veje nemes Illés János jelent meg 1844-ben a bíróságon. GVM Levéltár 3/d. 1844. 58 „Vizsgálat alá vétetett ugyanazon Uradalmi Ügyésznek mint Feliperesnek, Makó Mária és Márton vérfertőzéssel vádolt Rabok ellen lefolyt perc. " GVM Levéltár 3/a. 1834. jkv. Lipoviczky István uradalmi tiszttarló képviselte a vádat a dányi csősz, és több ottani lakos ellen, kiket az uraság szérűskertjéből való búzalopással gyanúsított. Ugyanazon a fenyítő széken Friedl Mátyás crdömesler falopással vádolta Hofman Antal kerepesi lakost. GVM Levéltár 3/a. 1841. jkv.