Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Bodnár Mónika: A dinasztiaalapító(?) Serényi Mihály (1531-1599)

találjuk ezen a poszton, mert mint ilyen emelkedett báróságra, s a Kassán fellelhető emléktáblán is ez áll. A Felsövár építése ugyan hosszú évtizedekig tartott, de részlegesen már a 16. század vége előtt elkészült.

136 Az építész Cristoforo Stella (Kristóf) olasz származású egri építész volt, aki székhelyét 1590-ben tette át Egerből Szendröbe.

137 1593-ban a jeles építész Kassa városához fordult kőművesekért.

138 Ez azt bizonyítja, hogy az építkezési munkálatok dandárjára éppen Mihály? kapitányságának idején került sor. Talán nem véletlen, hogy a Felsővár öt bástyája közül az egyiket Szent Gábriel, a másikat Szent Mihály bástyának (az 1662-es felmérésen Wesselényi-bástyának, de 1670-ben már ismét Szent Mihály bástyának) nevezték.

139 Ráadásul Mihály? és családja ezekben az években Szendrön tartózkodott, mert csak ezzel magyarázható, hogy nevelt lánya, Kenderessy Mária a török elől valamivel korábban Szendrőre menekülő és ott kőházat építő és Szendrön élő Lorántffy Pál felesége lett.

140 Csupán érdekességképpen jegyezzük meg, hogy arról a házról és telekről van szó, melynek felét Lorántffy Zsuzsanna néhány évtizeddel később a református egyházközségnek adományozta templom- és parókiaépítés céljára. Az építkezés megtörtént, a mai napig itt áll a szendrői református templom és paplak.

141 Ezek a tények arra késztetnek minket, hogy a keresett kápolna egyik lehetséges helyének a szendrői Felsővárat gondoljuk. Ilyen irányú kutatásokat végezve ugyan elenyészőn kevés utalást találtunk, de azért bebizonyosodott, hogy volt kápolnája a várnak, mégpedig a belső várban, a kaputól délre.

142 Ennek a kápolnának azért volt jelentősége, mert Szendrő lakossága korán, még a Bebekek idejében áttért a református hit kei vetésére, egyes feltételezések szerint már az 1560-as években lehetett protestáns prédikátora, bár az első prédikátor, akit név szerint is ismerünk, 1576-től szolgált Szendrön. A település középkori temploma és parókiája elpusztult. Hogy miért lett az enyészeté, s miért nem használták a reformátusok, az nem ismert, az viszont tény, hogy a református híveknek a 17. század közepéig fatemplomuk volt, s csak 1664 körül építettek kőtemplomot a Lorátffy Zsuzsanna által ajándékozott telekre."'

1 Tehát a katolikus kápolnára nem a város lakosságának, hanem a császári katonaságnak volt szüksége. Ujabb adalékkal a szendrői várkápolnáról 1625-ből rendelkezünk, amikor II. Ferdinánd alapítólevelének értelmében a katolikus káplán részére egy kis házacskát jelöltek ki, mint írják, a Szentháromságról nevezett kis kápolna ekkor már fennállott.

144 Bár itt elvileg az Alsóvárról van szó, nem tartjuk valószínűnek, hogy két várkápolna létezett volna. A Rákóczi-féle szabadságharc kitörését követőn a császáriak a várat feladták, a kapitulációt 1704. augusztus 23-án írták alá. A kapituláció egyik pontjában a császáriak élén álló Malvezzi Alfonz gróf kikötötte, hogy a várbeli kápolna, melyet a ferencrendi atyák gondoztak, továbbra is a katolikusok birtokában maradjon."

3 II. Rákóczi Ferenc parancsára aztán 1707-ben a szendrői Felsővárat lerombolták.

146 A robbantás következtében a bástyák megsérültek, de a falak nem pusztultak el, azok köveit feltehetőn a helyi lakosok hordták el építőanyagként.

147 A kápolna is viszonylagos épségben élhette túl a robbantást. Erre enged 136 TOM KA G. 2002. 139. p. 137 TOM KA G. 2002. 138. p. 138 KEMÉNY L. 1899. 112. p. 139 NOVÁKI GY.-SÁRKÖZY S.-FELD I. 2007. 109. p.; TOMKA G. 2002. 152. p. 140 GYULAI É. 2002. 199-200. pp. 141 GYULAI É. 2002. 201. p. 219. p.; BODNÁR T. 2008. 313-313. pp. 142 TOMKA G. 2002. 139-140. pp. 143 GYULAI É. 2002. 218-219. pp. 144 GYULAI É. 2002. 223-224. pp.; SOÓS I. 1985. 163. p. 145 BOROVSZKY S. 1908. (2000). 31. p. 146 BOROVSZKY S. 1908. (2000). 32. p. 147 TOMKA G: 2002. 164. p.