Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
I. Tanulmányok - Bodnár Mónika: A dinasztiaalapító(?) Serényi Mihály (1531-1599)
következtetni az az adat, mely szerint 1765-ben Esterházy Károly egri püspök Csáky Antalné kegyurasághoz írott levelében a következőket írja: ...Míglen más nagyobb templomhoz juthatnánk, ítéletem szerént a Plebanus az isteni szolgálatokat az Várbéli Kápolnában elvégezhetné... A szendrői római katolikus plébániatemplom meg is épült, a régi várkápolna pedig lebontásra került, kőanyagát pedig eladták a vallásalap javára. 148 Csupán érdekességként jegyezzük meg, hogy a szendrői várhoz a Serényieknek még Mihály? után is volt közük, 1644-ben Pál 44 volt a szendrői főkapitány. 149 Tehát a keresett kápolna egyik feltételezett helyszíne a szendrői Felsővár lehetett, ám egyáltalán nem biztos, hogy ez valóban így volt. Mihály? legszeretettebb, legféltettebb kincse kétségkívül a boldogkői uradalom, azon belül is Boldogkővár volt. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy ott kell keresni az általa épített kápolnát. Fellapozva a vár és a falu történetét, találunk is utalást egy kápolnára. A váraljai templomot 1763-ban kezdték építeni, felszentelésére 1768-ban került sor. A templom elkészültéig a boldogkőújfalui plébános a várkápolnában misézett. 150 A várkápolnáról az 1682. évi inventáriumban is olvashatunk, mely szerint a lakóépületként szolgáló palotának ellenében vagyon egy boltos kápolna, az holott az Isteni szolgálat celebráltatik. Melyben vagyon egy jéstett képekből csinált oltár, egy aranyos zászló, processiohoz való, egy közönséges prédikálószék, szőnyeggel együtt... A kápolnát a várat kutatók a háromszögletű bástya egyik szintjével azonosítják, 13 ' ennek építési idejét K. Végh Katalin viszont a 14. századra teszi. 13 " Az inventárium szerint a kápolnán valamikor két kristályüveg ablak díszlett, melyek a 17. század végén már rosszas állapotban voltak. Régi bejárati ajtaja helyett, melyet ekkor fehér, pléhes, sarkvasas, hevederes jelzőkkel írtak körül, ma már egy 19. századi építésű, neogótikus ajtó található. A déli falat is átépítették a 19. században, az erős átépítésre utal a falazat vegyes kő-tégla anyaga is. Talán ez lehetett az általunk keresett kápolna, amit Mihály? 1596-ban építtetett Isten dicsőségére és saját maga örök emlékezetére. Amennyiben ez így lenne, a háromszög alakú bástya, vagy legalábbis a benne kialakított kápolna építési ideje, nem a 14. századra lenne tehető, hanem a 16. század legvégére, pontosan 1596-ra. Egyébként a 14. századi építést vannak, akik valószínűtlennek tartják. 134 Mi szól amellett, hogy ez a keresett kápolna, s erről származik a kassai Orbán-tornyon látható emléktábla? Azon túlmenőn, hogy Mihály? olyannyira óvott, védett, dédelgetett várában volt található, felemlíthető még néhány tény, melyek ugyan szintén nem bizonyítják, de megerősíteni látszanak a feltevést. Utánanéztünk a feliratos kőtáblát az akkori Felső-Magyarországi Rákóczi Múzeumnak ajándékozó özvegy Répászky Mihályné személyének. A Répászky család a 19-20. század fordulóján Kassa város köztiszteletben álló családja volt. Több jeles egyházi személyiség és építész volt a családban. Ezek egyike Répászky József (1828-1897) kassai kanonok, címzetes sóvári apát, főesperes, kassai vikárius volt, aki előbb a Boldogkőváralján lakó pécsújfalui gróf Péchy Manó (1813—1889) 155 családjánál volt házitanító, majd ezt követőn 1860148SOÓS I. 1985. 164. p. Meg kell jegyezni, hogy Soós Imre következetesen alsóvárbaii levő régi kápolnái emleget, ám szerintünk a fenti idézetből ez nem derül ki egyértelműen. 149 BOROVSZKY S. 1908. (2000). 34. p. 150 SOÓS 1. 1985. 480. p. 151 K. VÉGH K. 1966. 150. p.; SÓS I. 2002. 96-97. pp. és 107. p. 152 K. VÉGH K. 1966. 147. p. 153 SÓS I. 2002. 107. p. 154 NOVÁKI GY.-SÁRKÖZY S.-FELD I. 2007. 22. p. 155 GUDENUS J. J. 1998. 3. köt. 49. p
