Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
I. Tanulmányok - Bodnár Mónika: A dinasztiaalapító(?) Serényi Mihály (1531-1599)
Sikerült tehát meghatározni, hogy mikor került a feliratos tábla az Orbán-torony falára, de még mindig nem tudjuk, hogy honnan került oda. Ennek kiderítése érdekében áttanulmányoztuk a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum gyarapodási naplóját. 1909. október 18-i keltezéssel 988-as folyószám alatt meg is találtuk, amit kerestünk. A tárgy leírásában a következők szerepelnek: Feliratos kőlap vmely Serényi Mihály füleki és szendrői kapitány által építtetett kápolnáról 1590. Az évszám nyilvánvalón téves, hiszen figyelmesen megszemlélve a szóban forgó táblát látható, hogy 1596 szerepel rajta. 130 Az ajándékozó özvegy Répászky Mihályné kassai lakos egyébként ezzel egy időben egyéb építészeti emlékeket is ajándékozott a múzeumnak. 131 Hol állhatott a kápolna? Első gondolatunk az volt, hogy a keresett kápolna építési helye Kassa lehetett, vagy önálló építményként, vagy esetleg a Szent Erzsébet székesegyház mellékkápolnájaként. Ám rövid kutatás után valószínűnek tűnt, hogy ez nem így volt. Ebben az évben (1596) épült önálló kápolnára utaló adatol nem találtunk, 132 a Szent Erzsébet székesegyház pedig ebben az időben, 1556-1604 között a reformátusok kezén volt. 1 " 1 " 1 Ezért más helyen kell keresni a kápolnát. Az mindenesetre nyilvánvalónak tűnik, hogy a kápolna építése összefüggésben van a bárói címmel, hiszen - amint erről már fentebb szóltunk - Mihály? a táblán jelzett évben, 1596-ban nyert bárói rangot, mégpedig füleki és szendrői kapitányként. A szendrői várak történetét a közelmúltban napvilágot látott városmonográfia tisztázza. Ebből egyértelművé válik, hogy Szendrőben a történelem során három vár épült, melynek adatai nagyon gyakran keverednek, a forrásokban gyakran nem egyértelmű, hogy az adott adat éppen melyik várra vonatkozik. Az összes fellelhető forrás és a Felsővárban folytatott ásatások tapasztalatainak számbavétele és adatainak egybevetése után Tonika Gábor egyértelművé tette, hogy melyik adat melyik várra vonatkozik. Kutatásai nyomán bebizonyosodott, hogy a legrégebbi az Ovárként vagy Alsóvárként, olykor Bebek-várként emlegetett építmény, mely már 1355-től feltűnik a forrásokban, s melyet később átépítettek, Csáky kastély néven romjai ma is megtekinthetők. Időben a következő a Németvárként ismert erődítmény, s a legfiatalabb az 1590-ben építeni kezdett Felsővár. lj4 Mint már fentebb említettük, az 1588. évi szikszói csatába Rákóczi Zsigmond egri kapitány hívására a szendrői vitézek Gábor^ kapitánysága alatt és vezetésével küzdöttek. Gábor l0 elődje a szendrői kapitányi poszton éppen az előbb emlegetett Rákóczi Zsigmond volt, aki 1587 nyaráig, az egri főkapitányi tisztségbe való előléptetéséig viselte a szendrői magyar őrség kapitányának tisztségét. 135 Tehát a szendrői Felsővár kiépítése Gábor^ kapitánysága idején indult meg. Ám Gábor^ - mint fentebb már erről szóltunk - az építkezés kezdetén, vagy röviddel ezután, 1590-91 körül elhunyt. Azt nem tudjuk, hogy közvetlenül utána ki lett a szendrői magyar kapitány, de az biztos, hogy 1596-ban bátyját, Mihályt? 130 Egyébként Saból is 1590-es datálású táblaként hivatkozik rá. (SABÓL, E. 1956. 45. p.) 131 Két közel életnagyságú, homokkőből faragott domborművet, melyek egy-egy géniuszt ábrázolnak, s melyek a régi Csáky Tivadar-féle (az ajándékozás időpontjában Schirger-féle) házról származtak; valamint egy másik feliratos táblát, amelyik valamely kassai kápolnáról származott 1801-ből. Lásd: Vychodoslovenské múzeum v Kosiciach, Prírastková kniha 2. (A kassai Kelet-szlovákiai Múzeum 2. sz. Gyarapodási naplója), bejegyzés kelte: 1909. X. 18. Folyószám: 987. és 989. 132 WICK B. 1941; KEMÉNY L. 1899. 133 WICK B. 1936. 66-87. pp. 134TOMKA G. 2002. 131-143. pp. 135 TOMKA G. 2002. 138. p.
