Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája

Vitéz János (1465-1472) mellett építkezései szólnak: legendás hírű fúggökertje és pompás fürdője. Azok, akik őt tartják a gép építtetőjének, Bonfinira alapozzák hipotézisüket: „Volt a várban hideg és meleg vizű fürdőkamra, valamint egy kettős kert, amelyet fedett folyosó díszített, és egy rajta vezető sétány zárt le..."

14 Vitéz építkezései között Csorba Csaba történész Esztergom várának hadi krónikájában a híres vízmüvet is megemlíti, bár információjának forrását nem jelöli meg: „Vitéz Jánosnak [...] a békés fél évtized elegendő volt ahhoz, hogy Esztergomot humanista központtá tegye. A várban nagy építkezésekre került sor [...]. A palotába évszázadok múlva is csodálatot kiváltó vízvezetéken jutott fel a víz".

1

'

1 PethöGergely, aki ugyancsak foglalkozik Vitéz építkezéseivel, a vízművet nem említi: „Esztergomi várban egy nagy szép palotát tsináltatott vala, amelyben nagy költséggel a Magyarországi Királyoknak képeit, drága szép festékekkel kiíratta vala, mind Mátyás Királyig..."' Bacsók Zsigmond: „Ennek a várnak [Esztergom] a birtokosa János érsek volt [...), nagy tudású férfiú, aki az asztrológiának annyira elkötelezte magát, hogy semmihez sem fogott anélkül, hogy a csillagokat meg ne kérdezte volna. Kiváló, szinte minden tudományágban művelt tudósok vették körül."

17 A jj^uniura Pannonién'

1 címet viselő, névtelen munkát is átnéztük annak reményében, hogy egy ilyen könyv, amely kifejezetten az esztergomi érsekek élettörténetére és életművére koncentrál, valamilyen formában érinti a vízmű kérdését. Reményünkben azonban ismét csalatkoznunk kellett. Itt idézzük a vízgéptémához legközelebb eső mondatokat annak illusztrálására, hogy hasonló stílusban és léptékben tárgyalja a többi érsek munkásságát is. Gyakorlatilag a korábbi szerzők nyomán, vagyis a nagypolitika összefüggéseiben foglalkozik velük, az egyéb vonatkozásokat elhanyagolja : „A püspökségre nagyon alkalmas ember volt, aki a várban egy rendkívül tágas ebédlőtermet építtetett: ezen terem elé kinyúló rendkívül pompás, kettős erkélyt emelt vörös márványból. Az ebédlő elejére Szibillák szentélyét rendezte be [...] ahol valamennyi Szibilla ábrázolva volt. Az ebédlőben pedig nem csak az Árpád-házi uralkodók, hanem a szkíta ősök képeit is megfestette. Ugyanakkor meleg- és hidegfürdő-kamrákat és egy kettőskertet létesített, amelyre egy felső sétány tette rá a koronát."

18 Török János: „Innét [Pozsonyi egyetemről] - Academia istropolitana - Vitéz János gondjait magára esztergami székhelyére fordítá, s azt, a királlyal versenyezve, nemcsak nagyszerű épületekkel, meleg és hideg növényházakkal, kertekkel és fürdőkkel díszesíté, hanem egyszersmind igen nagy becsű gazdag könyv- és képtárt is állított fel."

19 14 GANOCZY, A. 1775. 337-401. pp. 15 CSORBA Cs. 1978.39. p. 16 PETHÖ G. MDCC XXIX. (OSZK 821. 881. 882.) 17 Scriptures Remin Hungaricarum Sigismundus BACSAK 1746: Strigonium Huius arcis possessor, fuit Joannes Archiepiscopus, de quo siiperius mentionéin fecimus, vir in mullis disciplinis, non in postremis habendus, Astrologiaequae adeo deditus, ut Epliemerides secum gestitans, nihil nisi consultis astris ageret. Habebat secum viros excellentes, et in omni fere doctrina excultos. 273. p. 18 Vir fuit Archi-Episcopatui vehementer accommodus; quippe qui triclinium in arce amplissimum erexit: prominens vero ante triclinium e rubro marmore ambulacrum cum duplici podio. el superbissimum extru.xit. Ad triclinii caput Sybillarum Sacellum, e fornicato opere acuminatum statuit, ubi Sybillas omnes connumerare licet. In triclinio non modo omnes ex ordine Ungariae Reges, sed et progenitores Scythicos cernere erat. Item caldarias, frigidariasque cellas, et hortum duplicem, quem Xistis excoluit, et superiore ambulacra coronavit. Intel' utrumque turn m rotundam penes rupem erexsit, in varia triclinia, cubiculaque divisam, varus supra specularibus exornatam; neque aedicula carere volluit, hanc ipse fer semper inhabitavit: quia Danubio prominens, jucundum prospectum, et hortorum amoenitatem afferebat. Locus quidem ad philosophandum, et contemplandum nimis idoneus. Di vi Albrti Basilicam vitriaria tegula, ne igni foret obnoxia, tesxit: teetumque fastigiatum ad imbres, nivesque rejiciendas fecit. Bibliothecam quoque utriusque linguae foecundissimam dicavit. Purpura Pannonica. Tyrnav. 1715. fol. Cassov. 1745.8. Claudiop. 1746. 8. 397. p. 19 Magyarország prímásai. 1859. 113. p.