Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája

Ezekkel a számunkra tulajdonképpen haszontalan idézetekkel azért terheltük az olvasót, mert a legelfogadottabb nézet szerint Vitéz volt a gépezet építtetője. Ennek ellenére egyetlen egy hajdani életrajzírója sem említi a vízgépet. Az itt említetteken kívül még egyéb Vitézéletrajzokat is átnéztünk, de a vízgépnek nyomát ott sem találtuk.-0 Hyppolit d'Esté (1486-1497) követte Vitéz Jánost az érseki székben, aki kiskorú volt, mégis meglepőn sok és nagy építkezéséről van tudomásunk

21

: „Hyppolit a [Vitéz János által) megkezdett munkákat befejezte, s bár ostrom veszélye aligha fenyegetett, két itáliai kőfaragóval ágyúgolyókat készíttetett. A várfalakon is akadhatott munka, mert 1490-ben 47, majd 56 napszámos dolgozott Mihály és Jakab kőfaragó vezetésével rajtuk, Orbán és Miklós ács pedig a fa védőfolyosókat készítette. A Kakas-tornyon Rázsonyi Mihály kőfaragó 1489 októberétől 1490 nyaráig dolgozott segédjeivel és 20-40 palotaörrel. A feljegyzések szerint két alkalommal is szállítottak téglát a torony építéséhez. Kisebb javításokat az úgynevezett Csonkatornyon is végeztek: a fatornác mennyezetét és a zsindelytetőt készítő Miklós ács nem kevesebb, mint 63 dukátot kapott munkájáért. A várkapuhoz fölvezető utat is rendezték nagy földmunkával. A kapu hídjához deszkát vásároltak; a híd négy vonókötéllel működött. Az érseki város biztonságát sem hanyagolták el: Jakab kőfaragó, Miklós ács és Orbán ács dolgozott a védőfalakon. Az érsekség drégelyi várán is akadt javítanivaló, azt is elvégezték. A Vízivárosban, az északi részen álló külön vízi erődítményen is dolgoztak, a Verpechtornyon és a hozzá tartozó védműveken. Innen indult a várba a vízvezeték, itt volt az érseki város kikötője is. A vízi erődítményben épült fel a nagy gabonaőrlő malom és a hatalmas kenyérsütő kemence. Sok emberrel dolgozott itt Vázsonyi Mihály, 5 szekér követ építtetett be. Az épülő kemencék Kaza György kályhásmester keze munkáját dicsérték."

22 Bakócz Tamás (1497-1521). Az előbbi érsekeknél idézett latin nyelvű források ugyancsak foglalkoznak Bakócz Tamás életével, de a vízgépről, miként Vitéznél, úgy nála sem történik említés. Az újabb kori publikációkban azonban két helyen is találtunk erre vonatkozó információt: Horváth Richárd egy gyűjteményes kötetben*"

1 Zolnay Lászlóra hivatkozva az alábbiakat állítja Bakócz Tamásról: „Az országos politikai szerep mellett érseki rezidenciájára is volt gondja: Chimenti Camicia firenzei mesterrel megépíttette az esztergomi várat teljes egészében ellátó vízmürendszert, illetőleg 1499 után a vár és a Szent Adalbert székesegyház védelmére emelteti az erősség legnagyobb bástyáját."

24 20 Timon Sámuel a Purpura Pannonica, sive vita. et res gestae S. R. E. Cardinalium... című könyvében ugyancsak arra vállalkozott, hogy az esztergomi érsekeket bemutatja. A vízgépről nem történik benne említés. Episcopi Magno-Varadinenses Vitéz Jánosról szólva ugyancsak a régi nyomokon halad, és Bonfinit idézi (p. 397) Timon Sámuel: Imago antiquae el novae Hungáriáé Cassoviae, 1734. - Számunkra nem sokat érő. Vitézzel egyáltalán nem foglalkozik. A Magyar Királyság országait tárgyalja röviden: Erdély, Oláhország, Horvátország, Szlavónia stb. Sigismundus Henter: Purpura Pannonica sive vitae, et res gestae S. R. E. CARDINALIUM... Antonius Bonfmire és Cialeolto Martius-ra hivatkozva ír. Bakócznál sem említi a vízgépet, bár elég hosszasan ismerteti életrajzukat. Altmann Julianna-Biczó Piroska-Ele: Medium regni. Középkori magyar királyi székhelyek. Nem említi a vízgépet. Nicolaus Isthvanfy celeberrimus toga sagoque Heros, Historicus Hungáriáé incomparabilis. Magyarország régészeli topográfiájá-ban, amelyet a város és a vár történelmét jól ismerő szerzők írnak, Vitézről szólva csak ennyit találunk. '.„Kibővíti az egykori királyi palotát, a hegyoldalban függőkerteket, fürdőket épít." 21 CSORBA Cs. 1978. 43-44. pp. 22 FÜG EDI E. I960. 82-122. pp. és 505-555. pp. 23 ZOLNAY L. 1961. 201-228. pp. 24 Esztergomi érsekek 1001-2003. 2003.