Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gál Vilmos: Ki a magyar? - Tudós magyarok identitástudata
után magyar kézírásos sorait - Üdvözlet a magyaroknak R. Zs. - közölte a Nemzeti Újság és magyarul nyilatkozott a lapnak.) 26 Középfokú iskola: Bécs. Felsőfokú iskola: bécsi, majd müncheni Polytechnikum. Hazai munkássága: Nem volt és nem tartott kapcsolatot a hazai tudományos körökkel. Németországban dolgozott 36 évig, ottani eredményeiért nyerte el a díjat. Magyarságtudat: Nincs. Ugyan nem tagadta magyar származását, de osztráknak vallotta magát, halálakor már német állampolgár volt. (Mind az osztrákok, mind a németek a maguk Nobel-díjasának tartják.) Magyarországon 1893-ban, 28 évesen járt utoljára. Fontosabb tudományos eredményei: A Nobel-díjat az ultramikroszkóp kifejlesztéséért kapta, mely a kolloidoldatok legfontosabb vizsgálati eszköze. 27 Szent-Györgyi Albertről (1937-ben vette át Nobel-díját) külön nem kívánok beszélni, hiszen magyarsága megkérdőjelezhetetlen, egyértelműen hazai kutatásai alapján (bár azokat külföldön kezdte) nyerte el a díjat, s csak 1947-ben távozott az országból, ám amint lehetett vissza-visszalátogatott és szoros kapcsolatot tartott fent a kinti magyar tudósokkal, illetve az itthoniakkal is. Egy jellemző epizódot azonban szeretnék vele kapcsolatban megemlíteni (kommentár nélkül), mely a korszak jelentős kultúrpolitikusával, Hóman Bálinttal, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori főigazgatójával, majd kultuszminiszterrel kapcsolatos. Szent-Györgyi évtizedekkel később is keserűen emlékezett egy Hómannal való találkozásra, mely a szegedi egyetem 1938-as tanévnyitóján történt. Mikor a friss Nobel-díjas tudóst bemutatták a miniszternek, az a következőket mondta: „Jól van! Tudjuk, hogy az egész C-vitamin egy nagy svindli, de csak írjon róla! így több paprikát tudunk eladni külföldön!" 2 * Hevesy György (1885-1966), kémikus-fizikus. Kémiai Nobel-díj, 1943. (7. kép) Szülei nemzetisége, származása: Nagyapja, II. Bischitz Dávid terménykereskedő, legrégebbi ismert ős a morvaországi Bisicéből Pozsonyon át Sárbogárdra települt Salamon híres, nagy tudású talmudtudós és kabbalista rabbi volt. 29 Bischitz Dávid megözvegyülve 1852-ben vette feleségül Fischer Johannát, a később jótékonyságáról híressé vált, Ferenc József által is kitüntetett hölgyet, aki a herendi porcelángyáros Fischercsaládhoz tartozott. A jótékony asszony halála mély részvétet váltott ki a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben. 30 Halotti maszkját a neves szobrász, Teles Ede mintázta meg. 7. kép Hevesy György 26 Uo. 61. p. 27 Uo. 61-62. pp. 28 SZENT-GYÖRGYI A. 2001/8. 252. p. 29 GERGELY A. 1999/7. 267. p. 30 Uo. 269. p.
