Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gál Vilmos: Ki a magyar? - Tudós magyarok identitástudata

Jókai Mór Hevesy-Bischitz Lajoshoz, az elhunyt fiához intézett részvétnyilvánító sorai pedig megjelentek az Egyenlőség című lapban: „Nagyságos Urain! Fogadja Legőszintébb részvétein kifejezését kedves édesanyjának elhunyta felett. A megboldogultat mint az emberiség jótevőjét minden igazak siralma kíséri a sírba. Az Eg áldása szálljon derék utódjára. Mély tisztelettel maradok szerető híve. Dr. Jókai Mór"?

1 Lajos fiuk gyermeke volt Hevesy György. A tudós anyja a turai kastély úrnője, Schossberger báróleány, Eugénia (Jenny) volt. (A Schossberger-família szintén zsidó származású volt.) A család érdemeire való tekintettel 1895-ben nemesi rangot kapott. A Bischitz család a Hevesy előnevet vette fel, melyet 1904-ben Hevesy-Bischitzre, majd 1906-ban Hevesyre változtattak/

12 Hevesy-Bischitz Lajos és Schossberger Jenny házasságából öt fiúgyermek származott. Mindannyian jelentős karriert futottak be. Hevesy Vilmos villamosmérnök lett és Párizsban, a Blériot cég gyárigazgatójaként működött. A második fiúgyermek Hevesy Andor, azaz André de Hevesy (1879-1955) közkedvelt íróvá vált. A harmadik fiú Hevesy Ödön (18811963), atyja nyomdokaiba lépett, nagyipari vállalkozóként bányákat üzemeltetett. Hevesy Pál az első világháború után Apponyi Alberttel együtt képviselte Magyarországot a Népszövetségnél, majd Briand mellett párizsi ügyvivőként dolgozott. A legkisebbik fiú volt Hevesy György.

33 Szülei, felmenői magyar állampolgárok voltak, akik magyarnak vallották magukat, a zsidóságuk csak felekezeti hovatartozásukként tűnik ki, a hazai gyakorlat szerint, mely a zsidókat nem vette külön nemzetiségnek, csak vallási hovatartozásuk szerint tett megkülönböztetést. (Szülei családjai már kikeresztelkedett zsidók voltak.)'

4 Születési hely: Budapest. Anyanyelv, ennek használata élete során: Magyar anyanyelvű volt, melyet élete végéig kitűnően beszélt,

35 bár 1920 után haláláig külföldön élt. Középfokú iskola: Budapest, Piarista gimnázium.

36 Felsőfokú iskola: A budapesti Tudományegyetemre egy évig járt, majd a berlini és a freiburgi egyetem hallgatója lett. Utóbbi helyen végzett 1908-ban. Zürichben dolgozott a Technische Hochschule-ban. Fizikai kémikusként megismerte Einsteint 1910-ben, Karlsruheban. 1911-tól Manchesterben dolgozott Rutherford mellett. Innen kezdve a radioaktív elemek kémiájával foglalkozott.

37 Hazai munkássága: 1913-ban visszatért Magyarországra, és 1920-ig a budapesti Tudományegyetemen dolgozott. A tanári ranglétrán egyre feljebb kapaszkodott, miközben rövid ideig újra Rutherford mellett találjuk (1913 vége-1914 eleje). A háború miatt hazatért, itthon azonnal besorozták, de egészségi állapota miatt főként kutatási területen alkalmazták (elektrokémiai gyár, besztercebányai rézfeldolgozó). 1918-19-ben, még Eötvös indítványozta egyetemi tanári kinevezését, melyet Eötvös halála után már Kármán Tódor, a Tanácsköztársaság politikai biztosa hagyott jóvá. A II. Kísérleti Fizikai Intézet vezetésével bízták volna meg, de a szerencsétlen időpontban történt kinevezés miatt a Horthy-éra elején megfosztották tanári állásától, minek következtében végleg elhagyta az országot. (A forra31 Uo. 269-270. pp. 32 Uo. 269. p. 33 Uo. 270. p. 34 CZE1ZEL E. 2002. 111. p. 35 Uo. 111. p. 36 Uo. 103. p. 37 Uo. 104. p.