Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Keppel Csilla: A körmendi Grünbaum család háromgenerációs orvosi pályája

Egyik születési és anyakönyvi kivonatból megtudjuk,

1

" hogy 1874-ben került sor a házasságkötésre, ekkor Samu 30 éves érett férfi, Karolina az anyakönyv szerint 24 éves hölgy. Házasságkötésük körüli időből származik az alábbi páros portrékép, melyet Fritz Luckhardtnál készíttettek, szintén Bécsben. (2. kép) 2. kép Grünbaum Samu és Karolina Kretscluna Az esküvőjük után két évre, 1876-ban megszületett első gyermekük, Ilona,

14 majd 1877-ben első fiuk Imre (Emerich) és végül 1878-ban Győző (Viktor) nevű fiuk. Az 1870-es években, míg Grünbaum Samu, mint magyar királyi fő- majd ezredorvos, Körmenden működött

15 és magánéletében a családalapítással volt elfoglalva, Körmend ismét fejlődésnek indult. Ekkor épültek az első városi csatornák és hozták meg a nevezetes közegészségügyi törvényt 1876-ban, melynek életbelépése után a települések lélekszáma alapján határozta meg a törvény az alkalmazott orvosok és bábák létszámát. A törvény ellentmondása, hogy az állam kötelezte a törvényhatóságokat az orvosok alkalmazására, de fizetésüket a törvényhatóságoknak kellett biztosítani, így annak eltérő anyagi lehetőségei miatt különböző viszonyok alakultak ki a megyén belül. Sok helyen azért nem sikerült orvost alkalmazni, mivel a törvényhatóság erejéből csak csekély fizetésre tellett volna. A megyei főorvos csak szakmai kérdésekben ellenőrizhette a járási orvosokat, ugyanakkor anyagi kérdésekben nem védhette meg őket a törvényhatóságokkal szemben. 13 Körmenden, 1918. febr. 10-én Perényi Antal által kiállított anyakönyvi kivonat. Lsz.: ST. 2007. 7. 14 Akitől a családi levéltárat orvos-beteg kapcsolata révén kapta dr. Smidt Lajos ajándékba az 1950-es években. 15 1899. november 15-én Vas vármegye alispánja által kiállított bizonyítvány hitelesített másolata alapján, Lsz.: ST. 2007. 10.