Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Keppel Csilla: A körmendi Grünbaum család háromgenerációs orvosi pályája
A település egészségügyi kérdéseiben, főképp kórház témában a közegészségügyi törvény 1876-os életbelépése után konfliktushelyzet alakult ki Schroder Gyula egyetemet végzett, járási orvos és a város között, mely következményeként az orvos feladta a harcot és Keszthelyre távozott 1884-ben. Dr. Schroder Gyula körmendi tevékenysége alatt, az „öreg és beteges" járásorvos helyett Samu a szükséges teendőket a közegészségügy terén mindig a legnagyobb készséggel, díjtalanul teljesítette. A honvédségnél ezredorvosi közszolgálati tevékenysége mellett „mint orvos a polgársággal, de különösen a szegény sorsú szenvedő betegekkel szemben a leghumánusabb és sokszor nagylelkű anyagi áldozatokkal járó elbánást tanúsított". 16 Grünbaum Samu 1886-ban kisebb fokú rokkantságára hivatkozva nyugdíjaztatta magát a honvédségnél és ezekután került tapasztalt, nyugállományú ezredorvosként a járásorvosi tisztségbe. A m. kir. honvédállomás körmendi parancsnokának dicsérő elismeréséből nyilvánvaló azonban, hogy a helyettesítő egészségügyi szolgálatot „fáradtságot nem ismerő odaadással és szorgalommal" a továbbiakban is ellátta. 17 A járásorvosi kinevezéséről szóló okirat Répcelakon kelt, 1887. március 22-én. 18 A főispán hivatali esküje letételére kéri továbbá arra, hogy jelenjen meg a „Megye Tekintetes Alispánjánál", amely naptól fogva a megyei házipénztárból illetményét folyósítják. A kinevezési okirat címzése ekkor már „Tekintetes dr. Gergő Samu orvos Urnák" szól Körmendre. A címzésből tehát az következik, hogy ekkorra már Körmenden tevékenykedő Samu nevének magyarosítási kérelme lebonyolódott. Mégpedig az előző év végén. Erre az alábbi forrás utal a Budapesti Közlöny 1886. december 29-i számában: „Dr. Grünbaum Samu körmendi illetőségű ugyanottani lakos, úgy saját, valamint Ilona, Imre és Győző nevü kiskorú gyermekei vezetéknevének Gergő-re kért átváltoztatása f. évi belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett." 1 Körmend város polgárságához való igazodás igényéből adódón, továbbá felesége katolikus családjának való beilleszkedésként 1886-ban római katolikusnak keresztelkedett meg, majd 1887-ből három gyermekének, Ilona, Imre és Viktor keresztlevele tanúsítja az egész család ka to 1 i zá 1 ás á t. 20 Az összes keresztény felekezet közül a római katolikus közösséghez tartozás fejezte ki a legjobban az aulikus gondolkodásmódot, az uralkodóhoz való hűséget. A gyermekek katolikus neveltetést mi sem bizonyítja jobban, minthogy az iskoláztatásukat nívós katolikus intézményekben oldották meg a szülök. A család nemzeti identitását illetően megfigyelhető a német anyanyelvi szintű használata a magyar mellett, de igazolványaikon az osztrák származású anya ellenére mindenütt magyar állampolgárságúnak vannak feltüntetve és családon belül is a fényképalbum beírásai mind magyar nyelvűek. (3. kép) 16 Uo. Lsz.: ST. 2007. 10. 17 1912. ápr. 30-án kelt, Sipniewski, körmendi állomás prnk. dicsérő elismerésének hitelesített másolata, Lsz.: ST. 2007. 11. 18 Vas megye főispánja 108/1887. sz. okirat 1914. 1. 24-én hitelesített másolata, Lsz.: ST. 2007. 8. 19 Budapesti Közlöny, Budapest 1886. december 29. 297. szám, 3. p. A helyi lapok közül a Rábavidék 1886. dec. 5-i száma az ezredorvos névváltoztatási kérelmének elindítását közli 20 Keresztlevél Lsz.: ST. 2007. 9.
