Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
I. Tanulmányok - Pásztor Andrea: Az első magyarországi „Hangversenyhárfa gyár". Egy elfeledett hangszerkészítő nyomában
6. kép Az istenkúti dombormű (Fotó: Pásztor Andrea) Egy kis hárfatörténet Természetesen nem Lenhardté volt az első Magyarországon készült hárfa, de az első hangversenyhárfát ö készítette. A hárfákat eredetileg egy hangnemre hangolták, kromatikus hangokkal nem rendelkeztek. A hiányzó hangokat a 17. században kampókkal csalták elö, melyek a húrokat egy-egy félhanggal megrövidítették. Végérvényesen a francia származású Sébastien Érard oldotta meg a problémát, aki 1810-ben, Angliában szabadalmaztatta a kétfokozatú, pédalos hárfát, a mai koncerthárfát, amelyhez hasonlót készített Lenhardt is. A hét pedál első állása fél hanggal, a második fokozat újabb fél hanggal rövidíti a húrt, és emeli meg a kiadott hang magasságát. Ezzel az újítással a zongora összes hangja úgy vált játszhatóvá, hogy közben az előadó mindkét kezét pengetésre használhatta. 26 „Első Magyar Hangversenyhárfa gyár. Pécs" Lenhardt és kortársai a hárfamühelyt szívesen nevezték „gyárnak", ezzel utalva a gépesítésre. A mai fogalmaink szerint gyárnak nem mondható üzemet Lenhardt 1923-ban kezdte berendezni, majd 1924-ben jegyeztette be. 27 Ekkor készült Lenhardt első mesterhárfája, amelyből 1927-ig tizenkét darabot állított elő. 28 Hárfái az 1926-os mohácsi kiállításon aranyérmet nyertek. 29 (7. és 8. képek) 25 Kromatika: a hangok egymásutánjának az a módja, amikor valamely alapskála fokai két- vagy többféle alakjukban (eredeti és származtatott: felemelt vagy leszállított formájukban) lépnek fel egymás után vagy egymás közelébenf...] kromatikus hangszerek azok, amelyeken (az ún. természetes hangszerekkel szemben) az oktávnak mind a 12 félhangját intonálni képesek. SZABOLCSI B. -TÓTH A. 1965. 384. p. 26 The New Grove Dictionary of Musical Instruments. 1984. 131-147. pp. 27 BML Pécsi Ipartestület, cégnyilvántartási lap. 28 A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Múzeumában található az 1927-ben készült, gravírozott 12. darab (Op. 12). Ltsz.: 85.1. Lzúton köszönöm a múzeum munkatársának, Kárpáli Zoltánnak a segítségét. 29 Pécsi fejek. 1928.
