Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
I. Tanulmányok - Berényi Zsuzsanna Ágnes: Az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár
Per esetén aláveti magát bármelyik általam szabadon választott kir. bíróság illetékességének és a sommás eljárásnak. A kötelező nyilatkozatba felveendő tehát az is, hogy a szóban forgó gépek mindaddig, míg azokat kifejezetten át nem engedtem, a kincstár korlátlan tulajdonát alkotják, melyeket folyamodónak ezen időre csak használatra engedtem át, miből folyólag azokat sem el nem idegenítheti, sem azokra más által zálogjogot sem használati jogot szereztetni nem engedhet. Nevezett egyúttal értesítendő, hogy a gépsegély engedélyezéséből, a gépek átvételből vagy ellenőrzéséből kifolyólag semmiféle hivatalos eljárási költség nem terheli. Felhívom az igazgatóságot, hogy erről az elhatározásomról nevezettet az ügy sürgősségére való tekintettel soron kívül rövid úton értesítse, kötelező nyilatkozatát rövid úton vegye át, s a mennyiben e a fenti feltételeknek megfelel a magyar közmühelytelep részvénytársaság igazgatóságát a szóban forgó gépeknek folyamodódé) résére leendő kiszolgáltatására ugyan csak rövid úton hívja fel. A gépek elszállításáról folyamodó saját maga köteles gondoskodni. Egyben felhívom, hogy a kötelező nyilatkozat elfogadásáról annak idején a budapesti kereskedelmi és iparkamarát és budapesti ipari főfelügyelőséget a szokásos módon értesítse. Budapest, 191 1. november hó 1 1.-én A mildster rendeletéből: Szűry s. k. ministeri tanácsos" 1 A következő esztendőből ismét fennmaradt a gépekről egy irat az Országos Levéltárban: „Bpest, Kazinczy u. 10. A segélyezett neve: Wiener Ferdinánd tíízzománcozó. Az engedélyezés száma 76751/1911 nun. S69SO/19 il kam./ Az 1913. június hó 26.-án tartott ellenőrző szemle eredménye: az államsegélyül kapott gépek üzemben vannak. A segélyezett két segédet és két leánymunkást foglalkoztatott. Zománcozott kézelőgombokat, jelvényeket, zászlószegeket, táblákat stb. gyárt. " Tehát az ellenőrzés igazolta, hogy az üzem eleget tett a gépsegélyezés elnyerésekor vállalt feltételeknek. A két gép és az asztal átment az üzem tulajdonába. A két gépen készültek jelvények az első világháborút megelőzően, majd a világháborúk éveiben, a Magyar Tanácsköztársaság idején. 1938-ban 8856/1948/10. sz. átirat érkezett a céghez a Bp., szfőv. VII. kerületi elöljáróságától. Elrendelték, hogy ,,A frikciós prés védőkészülékkel szerelendő fel." (Az írás az üzem irattárában van elhelyezve.) A háromévi használatra átvett gépek több mint száz év után, jelenleg is megtalálhatók az üzemben, mint a hazai jelvénykészítés iparának tanúi. IRODALOM BÉRÉNYI Zsuzsanna Ágnes 1985. Egy kisiparos cég története - Üzemtörténeti Értesítő. GELLÉRI Mór 1896. Országos ipari kongresszus, 1896. szept. hó 21., 22., 23. Határozati javaslatok. GELLÉRI Mór 1912. Hetven év a magyar ipar történetéből, Az Országos Iparegyesület működése 1842-1912. Bp. GELLÉRI Mór 1915. Kisipar. Műipar. Iparfejlesztés Bp. 13 MOLZ 195. 12420 401, Cs, 30-31. pp.
