Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

V. Könyv- és folyóiratszemle - A Magyar Nemzeti Múzeum címeres halotti emlékei (Gyulai Éva)

örök időt nyer, s égi javakat kapván ajándékba, a halandó dolgokat megveti (AETHEREIS DOT ATA BONIS MORT ALIA TEMNIT). Rakovszky Péter (Kat. sz. 1/4.) epitáfiumát is latin disztichonban írták halotti zászlajára, a magyar vers azonban itt sem követi a latin metrumot, a latin szövegben közölt CVI pedig feltehetően félreolvasás a QUI helyett (QUI VIRTUTE NITENS), a magyar fordításban egyébként így is értelmezték (ki erényeiben ragyogó), s ismét csak fontos genealógiai adat sikkad el, amikor a GENITRIX szót szülőnek fordítják, pedig az nőnemű szülőt, vagyis az anyát jelenti, ahogyan a halotti zászló feliratából is kiderül. A tévedések azonban eltörpülnek a hatalmas adatbázisban, amely a fotókon közölt címe­reket valóban „magyarázza", vagyis nemcsak magyarra fordítja, hanem a képi jelek mögött felsejlő személyekhez, személyiségekhez, sőt társadalmi jelenségekhez is közelebb visz. Baják László és a Magyar Nemzeti Múzeum gyüjteménykatalógusa egyszerre kézikönyv és regiszter, akár így, akár úgy, akár mindkét minőségében forgatjuk (s talán így a leghelye­sebb) a segéd- és forrástudományok fontos köteteként vehetjük kézbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom