Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

I. Tanulmányok - Huszár Zoltán: A Duna, mint nemzetközi vízi út

Ha a jelen Szerződés életbelépésének időpontjába az említett képviselők közül egyiket vagy másikat még nem is lehetett kijelölni, a Bizottság határozatai erre való tekintet nélkül érvényesek lesznek."

63 A trianoni békeszerződés 288. cikkelyében már utalás történt a következő évben összehívandó párizsi konferenciára. „Magyarország kötelezi magát annak a szabályzatnak elismerésére, amelyet a Szövetséges és Társult Hatalmaktól kijelölt Hatalmak értekezlete meg fog állapítani; ez az értekezlet, amelyen Magyarország képviselői jelen lehetnek, a jelen Szerződés életbelépésétől számított egy év alatt ül össze. Addig, amíg a Dunára nézve végleges szabályzat létesül, a 286. cikkben említett Nemzetközi Bizottság ideiglenesen ellenőrzi annak a felszerelésnek, azoknak az épületeknek és berendezéseknek igénybevételét, amelyek a Dunának Turnu-Szeverin és Moldava között fekvő szakaszán végzett munkálatok kivitelére és fenntartására szolgálnak. Ezeknek a felszereléseknek, épületeknek és berendezéseknek végleges rendeltetését az előző bekezdésben említett értekezlet állapítja meg. Magyarország kijelenti, hogy az említett felszerelésekre, épületekre és berendezésekre vonatkozó minden jogáról, igényéről és érdekéről lemond." Mint a fentiekből látható, az EDB az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződések után is fennmaradt, működését az 1921. évi párizsi konferencián született Duna-akta (vagy Párizsi Duna Konvenció) garantálta. Az így megerősített bizottságban azonban a világháború utáni nemzetközi helyzetnek megfelelően Anglia, Franciaország, Olaszország, mint nagyhatalmak és Románia, mint parti állam vettek részt.

65 A párizsi konferencián hozták létre azt a Nemzetközi Duna Bizottságot, amelynek Anglia, Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Franciaország, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a két Felső-dunai német tartomány, Bajorország és Württemberg lettek a tagjai. Felállították továbbá a Duna zuhatagos szakaszára a Vaskapu és a Zuhatagok Igazgatóságát Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Románia képviselőiből, a Nemzetközi Duna Bizottság részvételével.

66 A trianoni békeszerződés, az 1921. évi és 1923. évi párizsi egyezmények a területi változások miatt a Duna-medence vízhasznosítására és árvízvédelmére elveket állapítottak meg, amelyeket az érintett országoknak kétoldalú szerződésekben kellett rendezni.

67 „A Dunára vonatkozó végleges szabályzat megállapítása tárgyában 1921. július hó 23-án Párizsban kelt egyezmény becikkelyezése" az 1923. XIV. tc.-ben történt meg.

68 Jelentős előrelépésnek számított 1923-ban a CRED

69 létrehozása, amelynek tagjai: Ausztria, Magyarország, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Csehszlovákia lettek, valamint a Nemzetek Szövetsége Tanács által megbízott elnök. „A Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság (CRED — H.Z.) hatáskörére és működésére vonatkozó szabályzat jóváhagyása tárgyában 1923. évi május hó 27-én Parisban kötött egyezmény becikkelyezéséről. 63 1921. évi XXXIII. tc. 286. cikk (www.1000cv.hu) 64 1921. évi XXXIII. tc. 288. cikk (www. 1000ev.hu) 65 HARASZTI Gy.-HERCZEGH G.-NAGY K. 1983. 139. p 66 HARASZTI Gy.-HERCZEGH G.-NAGY K. 1983. 139. p., FEKETE Gy. 1984. 438. p. 67 Az 1925. évi VII. tc.-ben került a magyar jogrendbe a nevezett szerződés. (Magyarország és a Duna-medence államainak két világháború között megkötött vízügyi bilaterális szerződései érdekes témát jelenthetnek, de a jelen disszertáció fő vonalától távol esnek. Bruhács János alaposan vizsgálja a kérdést. (BRUHÁCS J. 1986. 122-129. pp.) 68 1923. XIV. tc. (www.1000cv.hu) 69 CRED = Comission technigue permanente du régime des eaux; magyarul = Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság. (BRUHÁCS J. 1983. 289. p.)