Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

I. Tanulmányok - Huszár Zoltán: A Duna, mint nemzetközi vízi út

A Bizottság feladata: szorgalmazni a trianoni szerződés 292. cikkében előírt megállapodások kötését,

70 felügyelni azoknak végrehajtására és sürgősség esetében biztosítani végrehajtásukat; fenntartani és javítani különösen az erdőkihasználás és újbóli fásítás tekintetében a vízügyi egységet, valamint a vonatkozó szolgálatokat, így a vízmérő és az árvízjelző szolgálatot; tanulmányozni a hajózással összefüggő kérdéseket, azok kivételével, amelyek a Nemzetközi Duna-Bizottság hatáskörébe tartoznak s amelyeket az említett Bizottság elé kell terjeszteni, különös figyelmet fordítani a halászat érdekeire; ezenkívül elvégezni minden oly munkálatot és tanulmányt s létesíteni minden oly szolgálatot, amelyet az érdekelt Államok egyhangú megállapodással rábíznak."

71 A CRED minden, a szervezethez tartozó állam számára fontos, egyénileg és/vagy közösen megoldandó szakmai feladatok megtárgyalásának a fóruma volt. Az „erdőkihasználás és újbóli fásítás" kérdésében minden bizonnyal Magyarországon az egyik első aktív környezetvédelmi, környezettudatos jogalkotási pillanat ragadható meg a dokumentum olvasásakor. A szervezet szakszerűségét nem lehet kétségbe vonni, ezt a kortársak sem tették. A CRED működése során jelentős eredményeket ért el a vízállás- és árvízjelzési szolgálat működtetésében. Tevékenysége azonban a II. világháború alatt megbénult. Az 1920. évi trianoni békeszerződés helyére lépő 1947. évi párizsi békeszerződés nem tartotta fenn a szervezetet, ezért az megszűnt.

72 A dunai nagyhatalmi és román érdekek megerősítésére 1938-ban Anglia, Franciaország és Románia között megkötött Sinaia-i (szinajai) egyezmény alapján létrehozták a Román Tengeri Duna Bizottságot.

73 A részleteiben egymásnak gyakran ellentmondó bizottsági munka 1938-tól, az Anschlusst követően még nehezebbé vált, ugyanis a hitleri Németország Pozsonytól felfelé német nemzeti folyónak nyilvánította a Dunát, így annak nemzetközi jellege jórészt megszűnt. A Sinaia-i egyezményhez bukaresti egyezmény néven 1939. március l-jén Németország és Olaszország is csatlakozott. Mindezek alapvetően megváltoztatták a dunai hajózás addigi nemzetközi rendjét. Az EDB gyakorlatilag elveszítette felügyeletét a hajózás felett. Ezt követően a hitleri Németország 1940. szeptember 12-én Bécsben Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország, Németország, Olaszország és Szlovákia részvételével konferenciát hívott össze, ahol az 1921. évben, Párizsban, megalakult Nemzetközi Duna Bizottság 70 „292. cikk. Ha új határ megállapítása következtében valamely Államban a vízrendezés (csatornázás, elárasztás, öntözés, lecsapolás vagy hasonló teendők) más Állam területén végzett munkálatoktól függ, vagy ha valamely Állam területén - a háborút megelőző szokás alapján - olyan vizeket vagy vízieröt használnak fel, amelynek eredete más Állam területén van, egyéb rendelkezések hiányában az érdekelt Államok között oly természetű megállapodást kell létesíteni, amely mindegyikük érdekeit és szerzett jogait biztosítja. Ha valamely Államban helyi vagy magánszükségletekre olyan villamosságot vagy vizeket használnak fel, amelynek eredete valamely új határ megállapítása folytán más Állam területén van, egyéb rendelkezések hiányában az érdekelt Államok között oly természetű megállapodást kell létesíteni, amely mindegyikük érdekeit és szerzett jogait biztosítja. Ennek a megállapodásnak létrejöttéig a központi villamossági állomások és a vízellátásra szolgáló berendezések az 1918. évi november hó 3-án érvényben volt feltételek és megállapodások szerint kötelesek a szállítást folytatni. Megegyezés hiányában az előbbi egyik vagy másik bekezdésben említett esetben, a 293. cikk rendelkezéseinek fenntartásával, a Nemzetek Szövetségének Tanácsától kijelölt döntőbíró határoz." 1921. évi XXXIII. tc. 292. cikk (www.1000ev.hu). HARASZTI Gy.HERCZEGH G.-NAGY K. 1983. 139. p. 71 Az 1925. évi VII. tc. címe: A Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó szabályzat jóváhagyása tárgyában 1923. évi május hó 27-én Párizsban kötött egyezmény becikkelyezéséről. (www.1000ev.hu) 72 BRUHÁCS J. 1986. 128. p. 73 HARASZTI Gy.-HERCZEGH G.-NAGY K. 1983. 139. p., FEKETE Gy. 1984. 438. p.