Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - S. Lackovits Emőke: A kislődi Rőthy Mihály vallási néprajzi gyűjtemény

20 esztendeig őrizte íróasztala fiókjában a plébános, majd a kislődi esperesnek, Markója Lászlónak ajándékozta, így került a gyűjteménybe. (10. kép) Az Olvasó metszett üvegszemekből álló füzér, amelyek között a kínhalál jelképei és a kínzatási jelvények találhatók, fémből formált apró jelekként, így: Krisztus feje, szegekkel átvert lábai, kezei, azaz az Üdvözítő Öt Szent Sebe, egy kar, amely a spongyát nyújtotta a szomjazó Megváltónak. Az erszény az árulás 30 ezüstjével, 3 szeg, fogó, kalapács, ostor, vesszőnyaláb, amelyekkel megkorbácsolták. Dárda, amivel őrt álltak mellette még halálában is, a lándzsa, amivel Longinus átszúrta az oldalát, fúró, kakas, emlékeztetve Péter állhatatlanságára, töviskorona, kehely, mint az Újszövetség pohara, spongya, oszlop, amelyhez kötözték, a létra, a 3 kocka, amivel köntösére sorsot vetettek, a köntös és a Szent Szív. Ezek a kínzatási jelvények vagy Krisztus fegyverzete, az Arma Christi a bűn és halál elleni küzdelem fegyverei, a győzelem jelképei voltak a népi vallásosságban is. A kultusz terjesztésében és megújításában a szerzetes rendeken kívül (ferencesek, ciszterciek, jezsuiták) a jámbor társulatoknak (Halálfélelem Társulat, Haldokló Krisztus Társulat)

14 ugyancsak figyelemreméltó szerep tulajdonítható. Külön imádság is létezett, amelyet Fájdalmas Rózsafüzérként emlegetnek, de nem azonos a második Olvasóval. Ennek más volt az imádságszövege, de erre már a helyiek nem emlékeznek. Ugyanakkor éppen német közösségekben (Ugod, Porva) bukkant fel egy ájtatossági forma: „Ima Jézus Krisztus Öt Szent Sebének tiszteletére", amelynek középkori gyökerei német nyelvterületre vezetnek. Sopronban még az 1930-as, 1940-es években is imádkoztak Halottak napján a „Halottak olvasója Krisztus Öt Szent Sebére" néven ismert koszorúimádságot. Sőt, a tisztítótűzben szenvedő lelkeket meg is jelenítették a Halottak Napjára felállított tumba körül. Fertőszentmiklóson pedig az egyik mellékoltár a szenvedő lelkek oltára volt, megfelelő, ehhez a gondolathoz kapcsolódó ábrázolással.

13 14 TÜSKÉS T.-KNAPPÉ. 1992. 8-36. pp. 15 Az adatokat DR. HETÉN YI JÁNOS plébános-néprajzkutatónak köszönöm! 9. kép A feltámadt Krisztus Mária Magdolnával találkozik (Fotó: Koncz Pál)